A filozófia mint elméleti világkép jellemzői


Friedrich Nietzsche A nyugati filozófia egyes önálló területei diszciplínák a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el: Metafizika — gör.

Az újplatonikusok szerint a metafizika tárgya az ami túl van a természeti dolgokon, éspedig úgy, hogy azok előfeltétele. Ennek megfelelően a metafizikán a lét végső okairól, annak lényegéről szóló tanítást értették.

Ebben a korban a metafizika lényeges alkotórésze volt a világnézetnek. A lét fogalmáról szóló tanítást Arisztotelész vezette be először, ezt vették át a középkor katolikus filozófusai akik az ontológiát a hitigazságok filozófiai bizonyításához használták, ez a tendencia Aquinói Szent Tamás filozófiai-teológiai rendszerében érvényesült a legkiteljesedettebb formában.

szédül és gyengénlát

Az ontológia szót valószínűleg Rudolph Goclenius használta először a Lexicon Philosophicum című művében, ban. Az újkorban kb. Az így értelmezett ontológia legpregnánsabb példája Christian Wolff filozófiája.

Az ontológiát Kant igyekezett a filozófia mint elméleti világkép jellemzői először, amikor azt állította, hogy a lét, a szubsztancialitás és az okság kategóriái nem létfogalmak, hanem a priori gondolkodási formák. Ennek ellenére Kantot követő filozófusok például Nicolai Hartmann újra kiépítették az ontológiát, aloe gyógyszer a látáshoz a jelenkori filozófiában egyrészt a fenomenológia és a metafizika között helyezkedik el, másrészt a tapasztalati tudományok és elméleteik között.

A marxista filozófiában Lukács György tett kísérletet az ontológia kidolgozására A társadalmi lét ontológiája Politikafilozófia — A politikai filozófia az államrapolitikárajogra vonatkozó általános összefüggéseket kutatja. Azokra a kérdésekre keres választ, amelyeket a modernizációs változások, illetve ezek gazdaságra és politikai életre való kihatásai jelentenek.

Középpontjában az emberi civilizáció által teremtett, eltérő fejlettségű és berendezkedésű társadalmak rendszere áll. A politikafilozófia hatáskörébe tartozik a demokráciaelmélet, a jogfilozófia, a politikai moralitás, a politikai etika, a társadalomelmélet és a politikai gazdaságtan. A politikafilozófus olyan témákkal foglalkozik, mint a büntetés, a képviselet, a feminizmusa magántulajdon, az alkotmánybírósági jogkör, a gazdasági egyenlőtlenség, a polgári engedetlenség, a racionális választás, vagy akár az abortusz problémája.

Esztétika — gör.

A mai esztétikai problémákkal régebben az úgynevezett ízléselmélet foglalkozott. Az esztétika a szép meghatározásával foglalkozik, annak természetével és a művészetekben való megjelenés formájával.

jó látása nagyon jó

Irányultsága szerint az esztétika lehet tisztán funkcionális, leíró, vagy normatív megközelítésű. A filozófia mint elméleti világkép jellemzői művészetelmélet mellett tárgyalja az esztétikai ítéletek kérdéseit és az esztétikai érzés, átérzés formáit is.

A legújabb kori esztétikát információelmélet és nyelvanalízis is jellemzi. Alapkérdése: mi a szép?

Világokon át 1. Létét a térben és időben határtalanul elnyújtózkodó természetnek köszönheti. Vajon honnan ered a kozmosz, és miért hozta létre az embert? Vajon térben és időben végtelen a világ? Olyan kérdések ezek, amelyek minden korban megmozgatták az ember értelmét és fantáziáját.

Ugyanakkor számos filozófus tagadja az esztétikai teória lehetőségét. Véleményük szerint igazolatlan az esztétáknak az előfeltevése, hogy különböző művészetek és természeti szép nyújtotta élményekben van valamiféle közös vonás, hogy fellelhető az esztétikai ítéletnek bármilyen általános kritériuma, melyeket mindezen a területeken alkalmazni lehetne.

Ezen gondolkodók szerint az esztétika, a többi filozófiai vizsgálódás ágak mellett, csak amolyan megtűrt mostohatestvér lásd. Theodor W. Adorno Ismeretelmélet — Az ismeretelmélet, más néven episztemológia a megismerés feltételeit, határait meghatározó tanítás. A megismerés módszereit próbálja meghatározni, a tudományok alapjaival foglalkozik.

együtt gyakorolják a látás helyreállítását

Olyan kérdések területe, amelyet azok az egymással lazán összefonódó problémák alkotnak, amelyek a tudás, az észlelés, a bizonyosságérzés, a találgatás, a tévedés, az emlékezés, a bizonyítás a következtetés, az alátámasztás, a megerősítés, az elképzelés, stb. Az ismeretelméleti problémák egy része átfed a tudományfilozófiával, például a tudomány demarkációjával, azaz például, hogy az asztronómiát tudománynak tekintjük, de az asztrológiát nem.

A filozófia mint elméleti világkép jellemzői. Tantárgyak

Jellegzetes probléma ebből a fajtából az a kérdés, hogy miért lehet a matematika elméleti tételeit minden kétséget kizáróan bizonyítani, miközben a nem absztrakt tudományokban csak igazolásra törekedhetünk. Más ismeretelméleti problémák nem a tudomány fogalma körül forognak, hanem személyes vizsgálódásainkkal, következtetéseikkel, emlékezéseinkkel, érzékelésünkkel, stb.

SH-Atlasz Filozófia. Springer Verlag, Budapest, Fürst: Bevezetés a filozófiába.

Logika — gör. Eltérően az episztemológiától, melynek tárgya a gondolatnak a valósággal való egybeesése, a logika a gondolkodás formai helyessége feltételeinek a tudománya. Először a sztoikusoknál találkozunk a kifejezéssel, Platón dialektikáját és Arisztotelész analitikáját nevezték így. A logikát manapság négy tipikus alapformára vezetik vissza: 1.