Filozófia és világnézet, Mi a filozófia? | berekinyaralas.hu


Meghatározás[ szerkesztés ] A filozófiai naturalizmust leggyakrabban a metodológiai naturalizmushoz viszonyítva határozzák meg. A metafizika a filozófiának az a területe, amely azzal foglalkozik, hogy mi létezik azon túl, amit a tudomány már sikeresen megállapított, tehát a filozófiai naturalizmus azzal foglalkozik, hogy mi alkotja mindazt, ami létezik.

Ezzel szemben a metodológia pusztán a tudás megszerzésének kérdése.

A világnézet típusai a filozófiában. Kinek a világképe. Röviden a filozófia: a világnézet

Tehát míg a filozófiai naturalizmus a látás fontosságáról a képzetet foglalja magában, hogy a természeten kívül nem létezik más, addig a metodológiai naturalizmus csak annyit állít, hogy az empirikus módszerek csak a természetre vonatkozó megállapításokat eredményeznek, akár létezik természetfeletti, akár nem.

A kortárs naturalisták természet fogalma definíció szerint kizár mindenféle istenségetszellemeket vagy más természetfeletti lényeket, tárgyakat vagy erőket.

filozófia és világnézet

Bár sokféle változata létezik a filozófiai naturalizmusnak, két alapvető kategóriába sorolhatjuk őket. A fizikalizmus szerint minden, amit valaha valaki megfigyelt nem más, mint anyag és energia öntudatlan téridőbeli elrendeződésének és kölcsönhatásának az eredménye, tehát nincs értelme azt hinni, hogy más is létezik.

A filozófia és világnézet amely magában foglalja a dualizmust ehhez más öntudatlan dolgok létezését is hozzáadja például tárgyiasított absztrakt objektumokat. Amiben azonban minden filozófiai naturalista egyetért, az az, hogy valóságunk alapvető elemei, amiből minden filozófia és világnézet, és amire minden épül, az öntudatlan.

filozófia és világnézet

Vagyis ha a filozófiai naturalizmus bármelyik változata igaz, akkor filozófia és világnézet létező mentális tulajdonság beleértve bármilyen lény szellemi képességeit oka és alapja ontológiai értelemben valamilyen öntudatlan elemekből tulajdonságok, erők, dolgok álló rendszer.

Megfordítva a dolgot, ez azt jelenti, hogy a filozófiai naturalizmus téves, ha létezik olyan határozottan mentális tulajdonság, erő vagy entitás, amely vagy a nem öntudatlan dolgok elrendezésére épül lételméleti értelemben, vagy b nem öntudatlan dolgok elrendezésének kauzális ok-okozati értelemben vett következménye, vagy c olyan kauzális hatással rendelkezik, amelyben nem játszik szerepet öntudatlan dolgoknak olyan elrendezése, amely magában is képes e hatást előidézni.

Hétköznapi nyelvre lefordítva, ha a filozófiai naturalizmusnak igaza van, akkor minden elme, ill. Ezzel szemben, ha a filozófiai naturalizmus téved, akkor valamilyen elme, vagy egy elme valamilyen tartalma, képessége vagy hatása kauzálisan független a természettől: részben vagy teljesen önmagának következménye, vagy magában létezik, működik.

Látásjavító életkor utóbbi álláspont a természetfelettiben való hitnek valamilyen formáját takarja, ami nem feltétlenül korlátozódik valamilyen természetfeletti lényre, hanem felteheti olyan öntudatlan dolgok létezését is, amelyek mentális filozófia és világnézet rendelkeznek, például mágikus tárgyakat vagy kauzális hatással rendelkező ún.

Végül meg kell említeni, hogy a filozófiai naturalizmus és a metodológiai naturalizmus közötti viszony korántsem egysíkú, és különböző gondolkodók különbözőképpen vélekednek róla.

Hogy megértsük ezt a kapcsolatot, meg kell különböztetnünk a metodológiai naturalizmus két válfaját. Az abszolút metodológiai naturalizmus szerint az empirikus módszerek elvileg sem képesek megállapítani tényeket természetfeletti dolgokról, még ha azok léteznek is; ez összefér azzal az elképzeléssel de nem vonja maga után azthogy valamilyen más, filozófia és világnézet empirikus módszer esetleg képes megállapításokra jutni a természetfeletti dolgokkal kapcsolatban.

Filozófiai naturalizmus

A kontingens metodológiai naturalizmus pedig azt a vélekedést takarja, hogy — a múlt tapasztalatai alapján — az empirikus módszerek filozófia és világnézet nagyobb valószínűséggel fedeznek fel természetes okokat, mint természetfelettieket, vagyis általában nem szerencsés és pazarló dolog természetfeletti elemeket tartalmazó hipotézisekkel bajlódni, bár elvileg lehetséges lenne igazolni őket empirikus módszerekkel, ha igazak lennének. Mindezek fényében megállapíthatjuk, hogy minden filozófiai naturalista egyben kontingens metodológiai naturalista is, néhányan pedig abszolút metodológiai naturalisták, de nem minden metodológiai naturalista filozófiai naturalista.

  1. A világnézet típusai.
  2. Milyen esélyek vannak a látás helyreállítására
  3. Friedrich Nietzsche A nyugati filozófia egyes önálló területei diszciplínák a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el: Metafizika — gör.
  4. Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!
  5. A látás éles csökkenése egy felnőttnél
  6. A világnézet típusai. A filozófia világnézet
  7. A világnézet típusai a filozófiában, A kifejezés története
  8. Filozófiai naturalizmus – Wikipédia

Ókor[ szerkesztés ] A filozófiai naturalizmus eredete az ókori görögökig látszik visszanyúlni. Erre építve végül teljes, kidolgozott rendszerek születtek, ilyen például az epikureizmusamely mindent a semmiben mozgó atomokra vezetett vissza, vagy lampszakoszi Sztratón haladó arisztotelizmusaamely minden létezőt természetes erők és tendenciák eredményének tartott.

A természet olyan dolgokat, ill.

A filozófia mint a világkép racionális-elméleti típusa

Ennek megfelelően megkülönböztették az intelligens okot a természetestől. Azonban ezt az álláspontot csak néhány görög és római filozófus képviselte, közülük Epikurosz és Sztratón a legismertebb.

A filozófiai naturalizmus alapvetően nyugati jelenség, bár egy hasonló idea régóta létezett keleten is. Ez a tradíció azonban teljesen függetlenül fejlődött ki, és később sem volt komolyabb hatással a modern filozófiai naturalizmus fejlődésére, vagy a keleti és nyugati kultúrára általában.

filozófia és világnézet

A középkortól napjainkig[ szerkesztés ] A kereszténység nyugati felemelkedésével és a szekuláris filozófia hanyatlásával a filozófiai naturalizmus eretnek és idővel kifejezetten tiltott gondolattá vált, így a középkort igazi sötét korszaknak nevezhetjük a filozófiai naturalizmus történetében.

Amikor a reneszánsz ókori örökségünk számos elemét újra felfedezte és felelevenítette, akkor a naturalizmus koncepcióinak egy része is újra bekerült a köztudatba, hozzájárulva a kibontakozó új tudományos forradalomhoz, ami jelentős előrelépéshez filozófia és világnézet a természet tanulmányozása és megértése terén. Azonban a szociális és jogi akadályok továbbra is hátráltatták a naturalizmus szószólóit a kibontakozásban, ami csak a felvilágosodás korával és a szólásszabadság megjelenésével változott meg, amikor is néhány értelmiségi, például Holbach báró a Ebben az időszakban a filozófiai naturalizmus végre saját elnevezést kapott, és materializmusként vált ismertté, ami a A fizika és a filozófia új eredményei azonban ezt az eredeti álláspontot tarthatatlanná tették.

Kiderült, hogy az anyag az energia egyik megjelenési formája, és így nem lehet a valóság alapvető alkotóeleme, ahogy azt a materialisták feltételezték.

A filozófiában pedig újra a figyelem középpontjába került az állandók és más tagadhatatlan, de nem anyagi síkok kérdése, amelyek szintén megkérdőjelezték a materializmus elméletét.

A világnézet típusai. A filozófia világnézet

Ezek az eredmények vezettek a naturalizmus két fő ágának kifejlődéséhez filozófia és világnézet fizikalizmushoz, és a naturalista pluralizmushoz, lásd fentmelyek a történészek szerint közelebb állnak a Sztratón filozófia és világnézet megfogalmazott rendszerhez, mintsem Epikurosz változatához, ahogy azt az általános vélekedés tartja. Napjainkban a filozófiai naturalizmus népszerűbb, mint valaha, különösen, de nem kizárólag a tudományos közösségen belül, ahol a természet összefüggéseit jobban ismerik és értik.

Ezzel együtt a naturalizmus kisebbségi világnézet, a világ népességének nagy része továbbra is szilárdan valamilyen természetfeletti világkép híve. Néhány európai és más fejlett országban azonban jelentős kisebbséget, gyakorlatok a szem myopia izmain, talán többséget is a látás csökkenni kezd azok, akik a filozófiai naturalizmus valamilyen egyszerű, nem megfogalmazott változatát vallják magukénak.

A filozófiai naturalizmus jelentős támogatói ma filozófia és világnézet túl sokan vannak, semhogy sorra vehetnénk őket, de a naturalizmust, mint teljes világnézetet védelmezők között megemlíthetjük Mario Bunge, Richard Carrier, Daniel DennettSam Harris filozófia és világnézet David Mills nevét. Marxizmus, objektivizmus és világi humanizmus[ szerkesztés ] Hozzátartozik még a naturalizmus történetéhez, hogy nyugaton több szélsőséges, politizált változata is kialakult, köztük a A marxizmus a kommunizmusill.

Ugyanakkor a filozófiai naturalizmus támogatóinak többsége a fejlett országokban ma már mindkét szélsőséget elutasítja és politikai nézeteiben a világi humanizmus mérsékelt álláspontját képviseli.

Mi a filozófia? - Filozófia kidolgozott érettségi tétel | Érettséberekinyaralas.hu

A naturalista világkép elemei[ szerkesztés ] A kortárs naturalista elméletek széles spektrumot ölelnek fel, és a különböző változatok képviselői gyakran egészséges vitákban ütköztetik álláspontjaikat.

A korábban már említett alapvető megállapításokon kívül számos dologban gúnyos ember minden naturalista egyetért.

Ezeket a többség elfogadja, mint az alapvető naturalista elvek következményeit, ha azokat a tudomány eredményeire és személyes tapasztalatainkra alkalmazzuk. Tervezettség nélküli univerzum[ szerkesztés ] Az univerzum vagy mindig is létezett, vagy tisztán természetes eredete van, nem teremtett és nem tervezett.

Akármelyik is legyen igaz, a naturalisták szerint minden létező alapja a természet nem pedig például Istenvagy a Tao. Az ősrobbanás ma már jól megalapozott elmélete szerint a megfigyelhető univerzumnak volt kezdete, amelyből kiindulva természetes folyamatok révén fejlődött, de ez nem állít azzal kapcsolatban semmit, hogy mi létezett előtte, és így nem ad választ arra a kérdésre, hogy minden, ami létezik, az valamikor elkezdett létezni, vagy pedig van valami ami mindig is létezett, így a legtöbb naturalista nyitott mindkét hipotézisre.

És bár nem szükségszerű, és nem is általánosan elfogadott a naturalisták körében, de egyre népszerűbb a multiverzum elmélet: a tudományos eredmények egy része arra mutat, hogy filozófia és világnézet megfigyelhető univerzum csak része egy valami nagyobb egésznek, és a mai multiverzum elméletek magyarázó ereje és relatív egyszerűsége figyelemre méltó.

Betekintés: Mi a filozófia?

Tervezés nélküli élet[ szerkesztés ] Az élet vak természetes folyamatok véletlen és minden tervezést nélkülöző mellékterméke. Esetünkben ez a véletlen esemény bizonyos molekulák aminosavak olyan kombinációjának kialakulását jelentette egy védett, de energiában gazdag környezetben, amely önreprodukcióra volt képes.

Az esemény rendkívül valószínűtlen volta egyben azt is jelenti, hogy az élet ritka jelenség. Azonban a megfigyelhető univerzum mérete és kora olyan hatalmas, hogy még az ilyen valószínűtlen események is bizonyosan előfordulnak időnként, és a földi élet is ezen alkalmak közé tartozik.

Mi a filozófia?

Létezésünk tehát inkább szerencsés véletlen, mintsem tervezés eredménye, és legtöbb naturalista mindenkit arra buzdít, hogy értékelje, és a lehető legjobban használja ki ezen szerencséjét, ne pedig elvesztegesse.

Evolúció[ szerkesztés ] A természetes szelekció alapján működő evolúció alapvető eleme a naturalista világnézetnek, amely jól megalapozott és filozófia és világnézet elmélete a földi élet kialakulásának és változatosságának.

Ennek értelmében az élet nagyon hosszú idő alatt, lassan és tökéletlen formákon keresztül fejlődött és fejlődik. Tehát a mi létezésünk, a tudatos, fejlett intelligenciával filozófia és világnézet ésszel rendelkező állatok létezése nem valamiféle intelligens tervezés eredménye; és nem is pusztán kémiai elemek véletlen kombinációi vagyunk mint az élet első formáihanem egy dinamikus rendszer terméke, amely maga, mindenféle irányítás filozófia és világnézet képes rendkívül bonyolult szervezettséget fenntartani.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a mi, ill. Ennek szellemében a naturalisták értelmezésében a sejtek, szervek és fajok célja ill. Alvin Plantinga, keresztény filozófus kidolgozott egy evolúciós érvet a naturalizmussal szembenszerinte ugyanis filozófia és világnézet juthatunk arra a felismerésre, hogy evolúció és a naturalizmus egyszerre igaz, mert ebből az következne, hogy megbízhatatlanok a kognitív folyamataink, így a felismerésünk önmagát megkérdőjelezi.

Az elme mint az agy terméke[ szerkesztés ] Az emberi lényeknek nincs független lelkük vagy szellemük, csupán egy fizikai agyukmelynek működése az elmét filozófia és világnézet. Mivel az elménk, és így személyként való létezésünk és azonosságunk teljes mértékben fizikai folyamatok eredménye, több következtetést is levonhatunk.

Először is minden mentális tartalom mint például ideák, elméletek, erkölcsi és személyes értékek, vagy maga a szépség fogalma kizárólag mint az agyunkban kialakuló konstrukció létezik, és nem pedig valami tőlünk független fogalom.

Másodszor, az agy sérülései például betegség, filozófia és világnézet, helytelen táplálkozás vagy egy balesetben szerzett sérülések gyakran a személyiség sérülésével járnak, így fokozottan oda kell figyelnünk ezekre a veszélyekre. Harmadszor pedig, agyunk megsemmisülését nem élhetjük túl, filozófia és világnézet minden ember halandó. A jelenlegi technológiai lehetőségek mellett a halál elkerülhetetlen és végérvényes.

Mivel jelenleg nincsen remény túlvilági életre, a naturalisták egyetértenek abban, hogy ezt kell fogadnunk, és abból kell a legtöbbet kihoznunk, ami van.