Jövőkép az átengedési jogokról, A magánélethez való jog elméleti alapjai*


Látás egy szemben 6 betű Aligha van a jognak homályosabb fogalma, mint a magánélethez való jog, és ennek több oka is van.

jövőkép az átengedési jogokról

A magánélet védelme nagyon erősen kötődik az egyén és a közösség kapcsolatának megítéléséhez, és ennek tükrében folyamatosan változik a tartalma és változnak a védelem határai is. A magánélet fogalmának nemcsak bizonytalan a meghatározása, de valójában a meghatározás sem lehet állandó, ahogy az egyén társadalmi részvételének formái is változnak, elsősorban a technikai fejlődés következtében.

Abban ma már egységesek az európai jogrendszerek, és az amerikai jog is, hogy a magánélet védendő érdek. Abban azonban már nagyon eltérő megközelítésekkel találkozunk, hogy a magánéletet a jogrendszernek mennyiben kell a jogalanyok számára biztosított önálló jogként védenie, és mennyiben olyan egyéb alanyi jogokkal, amelyek a szükséges védelmi hatást biztosítani tudják.

Elévülés a személyiségi jogok rendszerében, az új Ptk.-ra tekintettel - In Medias Res

Nincs két olyan jogrendszer, amely a fejlődésnek azonos útját járta volna be. Ennek oka elsősorban az alkotmányos és a magánjogi jogvédelem szoros kapcsolata. Az angol jogban a magánélethez való jog védelme kártérítési igények érvényesítése kapcsán merült fel, és az angol gyakorlat csak pár évvel ezelőtt, az Jövőkép az átengedési jogokról Jövőkép az átengedési jogokról Jogi Egyezménynek EJEE az as Human Rights Act útján való implementálása eredményeként kezdte elfogadni azt, hogy a privacy megsértése kártérítési igény alapja lehet, jóllehet a magánélethez való jog sérelmét önálló kártérítési jogalapként a mai napig sem nevesítik.

A német bírói gyakorlat a sajtóval szemben indított perek, valamint a személyiség egyes jegyei például név, képmás kereskedelmi értékének védelme kapcsán szembesült a magánélet védelmével, amelyet a német gyakorlatban és jogirodalomban az általános személyiségi jog részének tekintenek.

Jövőkép az átengedési jogokról Bevezetés Az internetkorszak tömegkommunikációjában a személyiség magánjogi védelme újabb, talán soha nem látott kihívások előtt áll. Napjainkban megkérdőjeleződik, hogy az alapvetően vagyonjogi érdekek védelmét szolgáló magánjog képes-e a saját eszközrendszerével védeni a személyiséget, és ez a kihívás felerősödik az alkotmányos alapjogok, sőt az emberi jogok vagy az európai Alapjogi Chartába foglalt szabadságok és jogok ereje mellett. Ennek a kérdésnek csak egyetlen apró aspektusát vizsgáljuk: a személyiségi jogsértések kapcsán a vagyonjogi forgalomban kialakult elévülés alkalmazási problémáit. Az elévülés legitimációját és funkcióit Európa számos országában átértékelték, és korunk időfelfogásához igazították.

A magyar bírói gyakorlat — büntetőjogi jövőkép az átengedési jogokról magánjogi igények kapcsán is — természetes módon tekintette a magánélet tiszteletben tartását védett jogi érdeknek, azonban a magánélethez való jog az új Polgári Törvénykönyvben önálló személyiségi jogként is nevesítésre került.

A magánélethez való jog alkotmányos és emberi jogi védelme sem feltétlenül jár azzal a következménnyel, hogy a magánjognak ezzel azonos tartalmú személyiségi jogot kell elismernie, mert ezek a jogi instrumentumok a jogalkotóval szemben támasztanak elvárásokat, jövőkép az átengedési jogokról jogvédelem eszközét azonban nem írják elő.

A magánélet tiszteletben tartásához való jog az EJEE 8. Különösen olyan jogrendszerben, amely egyes személyiségi jogokat — köztük a magánélethez való jogot is — nevesített módon határoz meg, a magánélethez való jog tartalmának és a védelem határainak meghatározását nehezíti, hogy a magánélethez való jog egyes tartalmi elemeit számos nevesített személyiségi vagy egyéb jog — így különösen a személyes szabadság, a magánlakás, a jóhírnév, a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog, vagy a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog — is védi.

Ezek a személyiségi jogok voltaképpen az alkotmányos vagy emberi jogi értelemben vett magánélethez való jog tartalmát is képezik. Ez részben azért okoz problémát, mert a magánélethez való jog nevesítése a magánélet védelmének önálló, a többi — a magánélethez való joggal tartalmilag átfedésben lévő — nevesített személyiségi jogtól elhatárolt tartalmának meghatározása iránti igényt veti fel, másrészt pedig azért, mert fel kell oldani a magánélethez való jog más, azonos szinten védett jogokkal — elsősorban a szólásszabadsággal és a véleménynyilvánítás szabadságával — való konfliktusát.

Ez a konfliktusfeloldás a bírói gyakorlat feladata, ahogy azonban például a közéleti szereplők személyiségi jogainak védelmével jövőkép az átengedési jogokról a sajtószabadság érvényesülésével kapcsolatban felvetett prob­lémák is mutatják, szükség lenne olyan általános elvekre, amelyek ennek során megfogalmaz­hatók és követhetők.

A jogfejlődés útjainak és a felmerülő problémáknak sokszínűsége és változékonysága, továbbá a magánélet védelmének általános társadalmi aspektusai miatt a magánélethez való jog általános elméleti megközelítése és magyarázata nem lehetséges.

A privacy nem csak egy alkotmányos emberi jog, de általános és különös tartalommal bíró jogok gyűjtőfogalma is, amelyet egyébként az EJEE 8. Ez fordítva is igaz: a magánélethez való jog konkretizált tartalmát nevesített személyiségi jogok adják.

Ilyen, a magánélethez való jog általános koncepciója alá vont jog például az egyénre ­vonatkozó információk, a családi élet, a magánlakás vagy a kommunikáció védelme is.

A magánélethez való jog lehetséges megközelítésének különbözőségei azonban nem pusztán erre a fogalmi többrétűségre vezethetők vissza, hanem arra a kettősségre is, amely már a tartalmi meghatározás legalapvetőbb szintjén is jelentkezik.

A magánélet védelmének címszava alá vont jogokat összekötő kapocs az emberi méltóság védelmében, és az egyéni szabadság védelmében is meghatározható.

Mit jelent menekültnek lenni? – Benedetta Berti és Evelien Borgman

A magánélet védelmét az emberi méltóság védelméhez kötő megközelítés elsősorban a kontinentális európai jogrendszerekre, míg a személyes döntési szabadság védelméhez kapcsoló megközelítés az amerikai jogra jellemző, ami egyébként nem vezet szükségképpen egyes tényállások megítélésében gyakorlati különbségekre.

A jogsértés megállapításának — például a személyes adatok, a magánlakás, a képmáshoz való jog, magánközlések védelmével kapcsolatos tényállások esetén — az európai jogokban sem szükségszerű feltétele az emberi méltóság sérelme.

A jog a jogalany döntési szabadságát védi, és ha a számára fenntartott döntési szabadság mások beavatkozása folytán sérül, a jogsértés akkor is megvalósul, ha egyébként a méltóságát nem csorbítja a jogsértő magatartás.

jövőkép az átengedési jogokról

Így, ha valakit a magánlakásában fotóznak le az utcáról, a magánélethez való joga akkor is sérül, ha egyébként a kép nem alkalmas az emberi méltóság csorbítására. A legtöbb tényállás ugyanakkor a döntési szabadság és az emberi méltóság sérelme szempontjából egyaránt megközelíthető és magyarázható.

Ha például arra keressük a választ, hogy miért sérti a magánélethez való jogot annak a hírnek a megjelenése, hogy egy házaspár már nem egy szobában alszik, akkor egyaránt igaz az, hogy az irántuk tanúsított jövőkép az átengedési jogokról tisztelet csökken, és az, hogy sérült a döntési szabadságuk abban a tekintetben, hogy a magánéletükkel kapcsolatos tényeket másokkal megosszák.

Az alábbiakban áttekintem a magánélethez való jog iránti védelem igényének felmerülésével és tartalmi meghatározásával kapcsolatos problémákat, a magánjog fejlődésének aspektusából.

Foglalkozom a magánélethez való jog védelmével kapcsolatos egyes kiemelt problémákkal, valamint a magánélethez való jognak más személyiségi jogokhoz való viszonyával.

Ezt követően pedig megvizsgálom azt, hogy a magánélethez való jog védelmét a magánjog szankciórendszere milyen eszközökkel tudja hatékonyan biztosítani. A fejlődési tendenciák nemzetközi tapasztalatainak vizsgálata nem öncélú. A tanulmány elsősorban arra keresi a választ, hogy a magyar gyakorlat mit tanulhat ebből, és a magyar szabályozás — elsősorban az Ptk. A magánélet polgári jogi védelme 2. A magánélet védelme: right to be let alone vagy a személyiség alapja?

Viszonylag ritka, hogy egy jogilag védett, a modern jogrendszerek fejlődésében expanzív szerepet játszó érdek nevesítése és a jövőkép az átengedési jogokról iránti igény megfogalmazása egy tanulmányhoz legyen köthető, a magánélethez való jog azonban ilyen.

A right to privacy elismerése és érvényesítése iránti igényt Samuel D. Warren és Louis D. Brandeis vetették fel egy ben, a Harvard Law Review által közölt tanulmányban. Kiinduló gondolatuk az volt, hogy a jog egyik régi és általánosan elfogadott elve az egyének személyének és tulajdonának védelme, amely a társadalmi változások tükrében időnként újragondolásra szorul. Ennek a fejlődésnek és újragondolásnak az eredményeként a jognak a magánélet védelmét általános és abszolút szerkezetű alanyi jog biztosításával kell megoldania, amely magában foglalja az emberi szellem és az emberi érzelmek bármely megnyilvánulásának védelmét is — a jogosult hozzájárulásának hiányában — a nyilvános közlésekkel szemben, ideértve a személy képmásának bármely formában való reprodukcióját is.

Az írást rendkívül kiterjedt és nehezen áttekinthető bírói gyakorlat követte, amelyben már elveszni látszottak a magánélethez való jog elvi alapjai és körvonalai is. Prosser jövőkép az átengedési jogokról magánélethez való jog bírói gyakorlatát négy esetcsoportban absztrahálta.

Bevezetés Az internetkorszak tömegkommunikációjában a személyiség magánjogi védelme újabb, talán soha nem látott kihívások előtt áll. Napjainkban megkérdőjeleződik, hogy az alapvetően vagyonjogi érdekek védelmét szolgáló magánjog képes-e a saját eszközrendszerével védeni a személyiséget, és ez a kihívás felerősödik az alkotmányos alapjogok, sőt az emberi jogok vagy az európai Alapjogi Chartába foglalt szabadságok és jogok ereje mellett. Ennek a kérdésnek csak egyetlen apró aspektusát vizsgáljuk: a személyiségi jogsértések kapcsán a vagyonjogi forgalomban kialakult elévülés alkalmazási problémáit. Az elévülés legitimációját és funkcióit Európa számos országában átértékelték, és korunk időfelfogásához igazították.

Az első esetcsoportnak a társadalom kizárásába való beavatkozás — Warren és Brandeis által egyébként nem tárgyalt — eseteit tekintette, amelynek megnyilvánulási formái például a magánbeszélgetés kihallgatása, a levéltitokba való beavatkozás, a személy hogy a fokhagyma hogyan befolyásolja a látást, bankszámla adatainak megtekintése.

Ha azonban az egyéni magatartás helyszíne például beszélgetés az utcán vagy az adatfelvétel természete például rendőrségi eljárás folytán az egyén nem várhatja el, hogy hagyják őt békén right to be let alonea beavatkozás nem tekinthető a magánélet sérelmének. A második esetcsoportba a magántények nyilvánosságra hozatalát sorolta. Ha a tényközlés nem magánkommunikációban történik, vagy jövőkép az átengedési jogokról a tény nem magánjellegű — mert például az érintett munkájával vagy vállalkozásával kapcsolatos —, vagy a közlő fél olyan tényt közöl, amelyet ő maga sem fedett el a nyilvánosság elől például a ház kinézete, amelyben lakikakkor a magánélet nem sérül.

Nem tekinti Prosser a magánélet sérelmének azt sem, ha a közlés egyébként nem sértő, vagy ésszerűen eljáró személyek számára nem visszatetsző. A harmadik esetcsoportba az egyénnel kapcsolatos tények közösség előtti, hamis színben való feltüntetésének eseteit, a negyedikbe pedig a személyiség megjelenési formáinak elsősorban a név és a külső megjelenésének előnyök szerzése végett, az érintett hozzájárulása nélküli felhasználását sorolta.

A nevesített egyéb személyiségi jogi jogsértési tényállások és a magánélet védelmének átfedése ugyanis megkérdőjelezi azt, hogy a magánélet sérelme valóban sui generis magánjogi tényállás-e, és a magánélethez való jog valóban önálló alanyi jog-e, amelynek lehet egyéb személyiségi jogi jogsértésektől függetleníthető tartalma.

jövőkép az átengedési jogokról

E törekvések eredményeként általánosságban megállapítható, hogy a magánélet védelme a társadalmi berendezkedés egyik alapvető eleme, amelynek középpontjában az egyénnek a személyére vonatkozó információ feletti rendelkezés joga áll, és hatékony védelme megköveteli az egyén kontrollját a saját társadalmi környezete felett.

Szükség van-e a magánélethez való jog elismerésére a polgári jogban? Az angol bírói gyakorlat nagyon jövőkép az átengedési jogokról fogadta el a privacy sérelmét kártérítési igény alapjául, és nem is kezeli önálló kártérítési tényállásként. Anélkül, hogy az angol bírói gyakorlat részletes történeti elemzését adnám, két közelmúltbeli angol bírósági döntéssel foglalkozom részletesebben, amelyeken keresztül jól megragadható az angol jog fejlődése, és ezen keresztül valójában a magánélethez való jog magánjogi elismerésének alapproblémája.

Ez a fejlődés azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert joggal veti fel azt a kérdést, hogy a privacy sérelmének ön­álló tényállására valóban szükség lehet-e egy jogrendszerben.

A cikk együtt érző és támogató hangnemben írt a felperes küzdelméről a kábítószer-függőség ellen.

A filmforgalmazás magánjogi kérdései. A filmforgalmazási szerződés - In Medias Res

A cikket fotók is illusztrálták. Az egyik fényképen a felperes volt látható, amint éppen távozik a névtelen kábítószerfüggők találkozójáról. A fényképeket egy szabadúszó riporter készítette, akit az alperes éppen ebből a célból vett igénybe, és a klinika épülete is világosan azonosítható volt a fotókról.

A felperes Naomi Campbell a breach of confidence, valamint az as adatvédelmi törvény alapján kért kártérítést.

Elévülés a személyiségi jogok rendszerében, az új Ptk.-ra tekintettel - In Medias Res

A Lordok Háza megállapítása szerint az nem volt jogellenes, hogy az alperes lapja nyilvánosságra hozta az alperes kábítószer-függőségének és a gyógykezelésnek tényét. Az azonban, hogy részleteket közölt jövőkép az átengedési jogokról névtelen kábítószerfüggők egyesületének működéséről és a gyógykezelésben való szerepéről, továbbá olyan fényképeket is nyilvánosságra hozott, amelyeken az egye­sület működésének helyszíne felismerhető volt, túlment azon a mértéken, amely a kábítószer-függőségét korábban nyilvánosan tagadó jövőkép az átengedési jogokról állításainak cáfolatához tisztességes módon szükséges volt.

Az jövőkép az átengedési jogokról kezeléssel kapcsolatos információ magántermészetű, amelynek közlésére a lap nem volt jogosult. A Lordok Háza foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy az adott tényállásban a véleménynyilvánítás szabadsága igazolhatja-e a magánéletbe való beavatkozást.

Ennek során abból indult ki, hogy az EJEE 8. Azzal ugyanis, hogy a fotókon felismerhetővé jövőkép az átengedési jogokról a kezelések helyszíne, a felperes elvesztette a bizalmát abban, hogy az egyesület olyan biztonságos menedék számára, amely a gyógyulásához megfelelő közeget biztosít. A kezelés helyének nyilvánosságra hozatala ténylegesen visszatartotta a felperest attól, hogy azt újra felkeresse.

jövőkép az átengedési jogokról

Azaz nem a gyógykezelésről — és ezzel a felperes korábban tagadott szenvedélybetegségéről — való híradás tette jogellenessé az alperes lapjának eljárását, hanem a kezelés helyszínét felismerhetővé tévő fotó.

Az eset annyiban mérföldkő a magánélet jogi védelmének fejlődésében, hogy első ízben ismerte el az angol gyakorlat a magántermészetű információ védelmét akkor is, ha azt nem bizalmi viszonyban szerezte meg a fél.

A felperesnek megítélt, összesen nyolcezer-hétszázötven angol font vagyoni és nem vagyoni kártérítés alapja azonban továbbra is a breach of confidence volt. A magánélethez való jogot a bíróság voltaképpen a breach of confidence tortjának az alkalmazásával védte meg.

A két filmcsillag, az előzetes várakozások szerint is nagy társasági eseménynek ígérkező esküvőjüket megelőzően, szerződést kötött az OK! Megállapodtak a felek abban is, hogy a közlésre kiválogatott képeket a házaspár előzetesen megtekinti, és a magazinnak megtilthatják bármelyik jövőkép az átengedési jogokról megjelentetését.

Vállalta a házaspár azt is, hogy minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy az esküvőn más lap ne jelenhessen meg, és az OK! Az esküvőre azonban, minden elővigyázatosság ellenére, sikerült szemgyakorlatok gyengénlátáshoz egy szabadúszó riporternek, aki az ott — természetesen a házaspár hozzájárulása nélkül — készített fotókat eladta az OK!

Amikor a házaspár a bíróságtól jövőkép az átengedési jogokról kérte, hogy az a Hello!

jövőkép az átengedési jogokról

Az eltiltás iránti kérelem megtagadásának az volt az indoka, hogy a fellebbviteli bíróság álláspontja szerint ebben a helyzetben a felpereseknek csak kereskedelmi érdeke sérült, mivel a fényképek már egyébként ténylegesen megjelentek, ráadásul korábban, mint az arra jogosultságot szerző OK! Ennek oka elsősorban az volt, hogy az OK! Bár az alperes Hello! A kártérítési perben a bíróság, a fellebbviteli bíróság által helyben hagyott döntésével végül a Douglas-házaspárnak összesen hétezer-ötszáz angol font nem vagyoni kártérítést ítélt meg annak kompenzálására, hogy el kellett viselniük a fényképek hozzájárulásuk nélküli megjelenését, az OK!

Bár a döntés során a bíróságok fontolóra vették azt, hogy a tort of privacy elismerésével, annak alapján ítéljenek meg kártérítést, arra a következtetésre jutottak, hogy erre nincs szükség. Az angol gyakorlatban már elismert breach of confidence alapján ítéltek meg kártérítést, jövőkép az átengedési jogokról arra jutottak, hogy ez megfelelően védi a felpereseknek a magánélet védelméhez fűződő érdekét, ezért a tort of privacy önálló kártérítési tényállásként való elfogadására és hivatkozására nincs szükség.

Ezzel egyúttal megerősítették azt is, hogy a magánélethez való jogot a bizalom védelme megfelelően érvényesíti.

jövőkép az átengedési jogokról

Figyelemre méltó továbbá, hogy a bíróság a kártérítés mértékének meghatározása során nem alkalmazott licencia-analógiát, a döntés pedig sokkal inkább restitúciós, jogalap nélküli gazdagodási jellegű volt, mintsem szoros értelemben vett kártérítés. Az angol bíróság a magánélethez való jog sérelme miatt a breach of confidence alapján ítélt meg kártérítést.