Karl Marx víziója, Szabadbölcsészet


A legnagyobbak a legnagyobb forradalomról

BBC History Az évforduló kapcsán Gregory Claeys, a Royal Holloway londoni egyetem Karl Marx víziója teszi fel a kérdést: miként lehetett egy nem túl jómódú menekültből a történelem egyik legnagyobb hatású gondolkodója. Alighanem mindenki számára jól ismert az ban megjelent Kommunista kiáltvány nyitósorának dermesztő próféciája: Kísértet járja be Európát — a kommunizmus kísértete.

Miklós cár lemondani kényszerült trónjáról — Lenin és a bolsevikok októberi marxista puccsa valóban komoly tényezővé tette őket. Azt követően, hogy Mao Ce-tung ben átvette a hatalmat, a világ népességének több mint a fele lényegében olyan uralkodó elit alávetettje lett, amely magát marxista elveknek vallónak tartotta. Az ifjú Marxot céltudatos, ambiciózus embernek ismerték, aki szenvedélyesen elkötelezte magát az emberiség sorsának jobbítása mellett.

Karl Marx víziója

Bonnban jogot, Berlinben filozófiát tanult, nézeteit természetesen a kor legismertebb filozófusa, Hegel befolyásolta leginkább. Amikor a nyugtalanság végigsöpört a kontinensen, Marxot a forradalmak finanszírozásának vádjával letartóztatták, s bár Franciaországból egyszer már kiutasították, Brüsszelből ismét Párizsba menekült. Hű felesége, Jenny von Westphalen hét gyermekkel ajándékozta meg, közülük négyen nem élték meg a felnőttkort.

Egyesek szerint házvezetőnője, Helene Demuth fiának, a nevelőothhonba küldött Frederick Demuthnak is ő volt Karl Marx víziója apja, ám az apaságot — hogy megvédje Marx reputációját — az agglegény Engels vállalta magára.

Ki nyert volna, ha Tocqueville és Marx leül vitázni a forradalomról? - jó

Londoni tartózkodásának 34 évét jórészt főműve, A tőke Das Kapital háttértanulmányainak és megírásának szentelte, általában a British Museum ben megnyitott hatalmas olvasótermében. A tőke ben kiadott első kötetében leírtak jelentős része nem első kézből származó információ volt, hanem a brit gyárakban végzett ellenőrzéseket is tartalmazó hivatalos lajstromokból, jelentésekből származott.

Az orvosi jelentések szintén fontos forrásként szolgáltak, egy ös például a manchesteri felső középosztály átlagos élettartamát 38, a munkásokét 17 évre tette! Aktív tevékenységet fejtett ki a helyi német munkásság Karl Marx víziója, és központi szerepet játszott Karl Marx víziója ben alapított Nemzetközi Munkásszövetségben más néven I. Internacionálémely hamarosan több százezres tagságra tett szert Európában.

Bevezetés a szociológiába | Digitális Tankönyvtár

Amikor az —es porosz—francia háború vége felé kikiáltották a párizsi kommünt, Marx nevét annak céljaival és a vérontással is sokan összekötötték. A számos kritika ellenére Marx ritkán kételkedett saját képességeiben.

Kimagasló önbizalmának Karl Marx víziója volt egy hátulütője is: egy adott téma minden vonatkozását ki akarta ismerni, mielőtt írt volna róla. Karl Marx víziója teltek az évek új nyelvek — főként az orosz — megtanulásával és véget nem érő jegyzeteléssel.

Az idős Marxot aranyér, reuma, kelések, máj- és bőrbetegségek, álmatlanság gyötörte, néha hosszú időre ágynak dőlt, és mivel munkája akadozott, életében nem tehetett szert világhírnévre, as halálára kevesen kapták fel a fejüket.

Hamarosan azonban — ahogy Európát gazdasági depresszió ragadta karmaiba és a szocializmus is mind jobban teret nyert — valóságos kultusz támadt körülötte. Húsz évvel később már nemzetközi elismeréssel övezték vízióját egy olyan új világról, amelyben a termelőerők magas életnívót teremtenek, és étellel, ruhával, hajlékkal látják el a dolgozó tömegeket.

Karl Marx víziója

Érvelése szerint a kapitalizmus újabb és újabb válságokat idéz elő, melyet a tőkések könnyen átvészelnek, sőt profitálnak is belőle, ha az árukat a termelők kénytelenek az előállítási költségért vagy az alatt eladni.

A szegények azonban elmennek Karl Marx víziója falig. A vagyon ennek megfelelően tovább koncentrálódik, a munkásosztálybeliek bére viszont a létfenntartási szintre vagy még lejjebb csökken. Végül bekövetkezik egy óriási válság, melyben a szocialista alternatívát immár jól ismerő és az osztálytudat által egybefogott, a gyárakban folyó kooperatív tömegtermelés egyik következményeként szolidáris munkásosztály megdönti az államrendet.

B) Marxizmus és kritikai filozófia

A profit érdekében végzett termelést a szükségletek szerinti váltja fel, utóbbit központi tervutasításokkal határozzák meg. A kommunista társadalom végső fázisában a kényszerítő hatalom minden formája lényegében megszűnik. S miután megszűnnek az osztálykülönbségek, államra sem lesz többé szükség. Élete vége felé Marx már elfogadta, hogy a forradalom egy Oroszországhoz hasonló fejletlen államban is bekövetkezhet, ami számára problematikus beismerés volt, hiszen elméleteit egy magasabb életnívójú társadalom modellezésével állította fel.

Tudományos munkásságuk nem korlátozódott a szociológiára, hanem kiterjedt a közgazdaságtanra és a filozófiára is. A későbbi marxisták általában nagy hangsúlyt helyeztek Marx és Engels életművének egységességére, ezzel szemben indokolt külön-külön vizsgálni politikai tevékenységüket, továbbá filozófiai, közgazdaságtani és szociológiai gondolataikat, mert azok nem szükségképpen tartoznak össze. Itt természetesen nem vállalkozhatunk Marx és Engels egész politikai és tudományos munkásságának értékelésére, csupán szociológiai munkáik olyan gondolatait emeljük ki, amelyek a mai napig tovább élnek tudományunkban. Szociológiai jellegű munkáikat három csoportba sorolhatjuk: 1. Az egy-egy társadalom meghatározott történeti időszakát elemző művek, Karl Marx víziója a Munkásosztály Angliában, a Brumaire 18, az Osztályharcok Franciaországban, a Parasztháború Németországban és a Forradalom és ellenforradalom Németországban.

Ám leginkább az különböztette meg a bolsevik forradalmat a marxi öntőformától, hogy egy kisebbségi párt Karl Marx víziója, amely úgy érezte, muszáj terrorral uralkodnia. Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka című munkájában Lenin továbbvitte a kizsákmányolás marxi eszméjét, kiterjesztve azt a világ meghódított, elfoglalt területeire is. A Marx nevét szájukra vevő rezsimek nem keveset el is értek a fennen hangoztatott elvek hajszolásával, Kínában például milliókat emeltek fel látási problémák olvasással szegénységből, szabadítottak meg az ópiumfüggőség és a kegyetlen földesurak szolgaságából.

A Szovjetunió mindössze két generáció alatt végrehajtotta az iparosítást — borzalmas árat fizetett érte —, alaposan kivette a részét Hitler legyőzéséből, a hatalmas második világháborús veszteségek ellenére emelni tudta az átlagos életszínvonalat, és rövid időre az Egyesült Államokat is megelőzte az űrversenyben, amikor Jurij Gagarin első emberként repült az űrbe áprilisában.

Lied auf Karl Marx - Song About Karl Marx (Happy 200!)

Amikor a szovjet modellből való kitörési kísérletet ban Magyarországon és ban Csehszlovákiában kíméletlenül megtorolták, tömegek ábrándultak ki — immár Nyugaton is — e rezsimekből. Kínában a kulturális forradalmat a hatalmi harc mellett az értelmiség elleni támadás is fűtötte, tízezreket öltek meg és száműztek vidékre, akár egy évtizedre is.

A fegyverkezési versenyben lemaradó Szovjetunió es összeomlásával sokan igazolva látták Marx modelljének csődjét, és azt, hogy a kapitalizmus megnyerte a modern világrendek közötti gigászi Karl Marx víziója. Marxot az őrültséget igazoló lábjegyzetté minősítették vissza az emberiség erőfeszítéseinek krónikájában. Tíz évvel a as pénzügyi válság kitörése után azonban jelentősen megnőtt az érdeklődés Marx munkássága iránt. Ismét relevánssá váltak elemzései a tőke koncentrációjáról és a növekvő szegénységről, különösen azon nemzedék számára, amely megszorítások között nőtt fel és rosszabb életkilátásokkal néz szembe, mint szülei.

Kétszáz év elteltével a már nem kísértetként bolyongó Marx akár még meglepetést is okozhat.

Karl Marx víziója

A teljes cikk a BBC History Kiemelt fotó: L. Kalinovsky festményének reprodukciója.