Mentális állapot és látás. A kettőslátás kezelése

Ma Ivó és Milán napja van. Holnap Bernát és Felícia napja lesz.

• Sok nézőpont van
• Miben különbözik a látásélesség a dioptriáktól
• Beszéljünk a látásról
• Aranykereszt Idősek Otthonai - Demencia
• Látnivalók helyreállítása Zhdanov professzor módszerével Aki segítette a Bates-módszert a látás helyreállításában.

Látászavar A külső információk több mint harmadát a szem fogja fel. A látási érzékelés nagyon fontos az ember számára. Az optikai ingerek idegi impulzussá alakulva a recehártyán keresztül az agy látókérgéhez jutnak el.

Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta A koncentrációnak, a figyelmi képességeknek a zavara egy tünet, nem egy betegség. Hátterében sokféle testi és lelki elváltozás állhat, ritkán jelentkezik önmagában. Rendszerint egyéb panaszokhoz társul, ami megkönnyíti a háttérben húzódó betegség diagnosztizálását. A koncentráció képessége egészséges emberekben is hullámzást mutat. Függ az aktuális lelki és fizikai állapottól, a leterheltségtől, a feszültség mértékétől, és a külső környezeti feltételektől.

A látószerv részei: szemgolyó, szemizmok, szempilla, könnymirigy, látóideg és a központi idegrendszer látóközpontja. Bármely terület károsodása esetén látászavar következik be. A zavar megnyilvánulása többféle lehet: életlen kép, hibás térlátás, elmosódott színek, mentális állapot és látás stb. Lehet gond a látásélességgel, aminek oka többnyire a szemgolyó és a szem optikai rendszerének elváltozása.

A test és a lélek szorosan összefügg egymással, és ha a lélek sérül, az óhatatlanul kihat a testi egészségre is.

Aki távollátó, annak a szemgolyó hosszirányú átmérője rövidül le, s a kép azért életlen, mert az ideghártya mögött képződik. Aki rövidlátó, annak pedig megnyúlik a szemgolyó hosszirányú átmérője, s a kép azért életlen, mert a kép az ideghártya előtt képződik.

Ebből következik, hogy normális esetben, mentális állapot és látás a szemlencse pontosan az ideghártyára vetíti a képet, az élesen jelenik meg.

Kettőslátásom van, aggódnom kellene?

A távollátó és közellátó jellegű hibák lencsével könnyen korrigálhatók. Az évi ellenőrzés során megállapítható, hogy a szemüveg megfelelő-e a további időszakra is. Az agyi funkcionális zavaroknak is lehet tünete a látászavar. A látásélességgel van probléma az élvezeti szerek kóros fogyasztása, néhány gyógyszer mellékhatása következtében.

Gondot jelenthet a látásban az agyi sérülés, a migrén rohamidőszaka, az agy vérellátási zavara, a jelentős mértékű vércukorszint mentális állapot és látás.

A homályos látás általában az idősödéssel függ össze. A kép azért homályosodik el, mert a szemlencse és az üvegtest az elöregedés következtében elhomályosodik, a fényáteresztő képessége csökken.

Poszttraumás stressz szindróma

Retinaleválás miatt szikralátás, látótér-beszűkülést okozhat komoly zavarokat. Ebben az esetben csukott szemmel csillagokat, villanásokat lát a beteg.

Ennek oka, hogy a szem ideghártyája a szemfenéktől eltávolodva nem tudja feldolgozni a szemfenékre érkező képet, s felrémlik a látás nagyfokú romlásának sőt a romlott látás dioptriában a rémképe.

A beszűkült látótér, a megjelenő fekete fátyol vagy függöny jelzi, hogy azonnali orvosi segítségre van szükség.

Az ok látóideg működési zavar vagy komoly ideghártya elváltozás. Látászavarnak nevezzük a színvakságot, színtévesztést is. A színvakság a fekete-fehérben való látást jelenti.

Míg néhány esetben a kettőslátás vicces lehet, máskor egyáltalán nem az, sőt, nagyon zavaró.

Amennyiben a színvakság csak részleges, akkor a színek egy részét nem érzékeli a beteg. A kancsalság gyakori rendellenesség, amelyben a két szem nézővonala eltér egymástól. Az egyik szemnél a kép éles, a másiknál az ideghártyán nem a megfelelő területre mentális állapot és látás, ezért a szem kikapcsol. A szem elváltozásainak feltérképezéséhez szemtükröt, réslámpát, mikroszkópot, szemnyomás-mérőt, ultrahangos vizsgálatot és egyéb speciális, műszeres vizsgálatot végeznek el.

Szorongás Szorongásos zavarok A szorongásos zavarban szenvedők az adott körülményekhez képest indokolatlanul nagymértékű, krónikus, de hullámzó aggodalmat, nyugtalanságot éreznek. A szorongás valamilyen veszélyre vagy pszichológiai stresszre adott normális reakció, amit alkalmanként mindenki átél.

A szorongás normális esetben a félelemérzésben gyökerezik, és fontos túlélési funkciónak számít. Ebben a helyzetben élettani változások jönnek létre, a véráramlás növekedik a szívben és az izmokban, ellátva így a testet az életveszélyes szituáció megoldásához szükséges energiával és erővel, például agresszív állat elől való elfutáshoz, vagy a támadóval való harchoz.

Ugyanakkor, ha a szorongás nem a megfelelő időben, vagy olyan gyakorisággal, intenzíven vagy hosszan jelentkezik, hogy a zavart okoz a személy normális tevékenységeiben, kóros állapotról beszélhetünk. A szorongásos zavarban szenvedők és orvosaik azonban többnyire nem figyelnek fel a betegségre, következésképp ritkán kerül ellátásra.

Bővebben a betegségről Okok A szorongásos zavarok okait nem ismerjük teljesen, de kiváltásukban mind testi, mind pszichológiai körülmények közrejátszanak.

Mivel egyes családokban a betegség előfordulása gyakori, az öröklődés szerepe valószínűnek tűnik. Pszichológiai szempontból a szorongást a környezeti stresszre, például fontos kapcsolat megszakadására, vagy valamilyen életveszélyes helyzetre adott válasznak tekinthetjük.

Ha egy személy stresszreakciója nem megfelelő, vagy a személyt elárasztják az események, szorongásos zavar alakulhat ki. Például egyes embereket a tömeg előtt való beszéd felvillanyoz, míg másokban rémületet kelt, szorongani kezdenek, annak tüneteivel: izzadnak, félnek, gyors a szívverésük, remegnek.

Szorongásos zavar alakulhat ki valamely szervi rendellenesség vagy gyógyszer használatának következményeként is.

Például a pajzsmirigy túlműködés, a kortikoszteroidok vagy a kokain használata is a szorongásos zavar tüneteinek megjelenéséhez vezethet. Panaszok, tünetek és kórisme A szorongás előtörhet hirtelen, pánikszerűen, vagy fokozatosan, percek, órák, napok alatt. A szorongásos állapot tetszőleges ideig tarthat, pár másodpercig, vagy akár évekig is.

Intenzitása is változó az éppen észrevehetőtől a teljes erővel lecsapó pánikrohamig, ami során a beteg lélegzete elakad, szédülést és heves szívverést tapasztal.

A szorongásos zavarok annyi aggodalmat okozhatnak, és akkora befolyással lehetnek a beteg életére, hogy könnyen depresszió alakulhat ki. Néha a depresszió jelentkezik először, a szorongásos zavar pedig később. A diagnózist nagyrészt a tünetek alapján lehet felállítani. A szorongás elviselésének képessége változó, annak megállapítása, hogy mi számít abnormális szorongásnak, igen bonyolult.

A koncentrációzavar lehetséges okai

A családban előforduló szorongásos zavar kivéve a poszttraumatikus stresszállapotot segíthet az orvosnak a diagnózis felállításában. Kezelés A pontos diagnózis felállítása fontos, mivel a kezelés betegenként változó.

Emellett el kell különíteni a szorongásos zavart az egyik mentális zavarok által okozott szorongástól, amikre más kezelést kell alkalmazni. A szorongásos zavar fajtájától függően alkalmazott gyógyszeres terápia vagy pszichoterápia például viselkedésterápiaegyedül vagy kombinálva, a legtöbb esetben jelentősen csökkentheti a szorongást és az életvezetési zavart.