Megfeszítve a szemünket, Emberi szem – Wikipédia


Főoldal » Betegségek » Szembetegségek, látás » A szem védelme » Szemünk fénye A fenti hasonlat nem is áll messze a valóságtól. Életünk során "be vagyunk helyreállítja a látás keratoconusát testünkbe, érzékszerveink pedig megfeszítve a szemünket lőrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül. De ami összeáll ezekből az információ-mozaikkövekből, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhető része.

Gondoljunk csak arra, hogy a kutyák például hány ezerszer többféle szagot éreznek, mint mi! Vagy hogy milyen szűkös is az a hullámhossztartomány, amelyen belül szemünk képes a beérkező fotonok energiáját érzékelni és eljuttatni egy ennek megfelelő ingerületmintázatot az agyba, amely azt képpé alakítja.

Mennyire keveset tudunk a valós világról! Balaicza, E. Képzeljük el, hogy születésünk óta foglyok vagyunk egy középkori várkastélyban!

Kancsalság tünetei és kezelése

Sehogy nem juthatunk ki belőle. Csak a keskeny, lőrésszerű ablakokon át vethetünk néhány pillantást a külvilágra. Csak azokat a frekvenciákat halljuk, amelyeket a vastag falak áteresztenek.

Vajon mit gondolnánk az odakintről ilyen kevés tapasztalat alapján? És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem működik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségről van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelőantennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

megfeszítve a szemünket

Megfeszítve a szemünket szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. A látás dominanciája nem szükségszerű, az ősibb emlősfajok esetében például nagyobb szerepet játszik a szaglás, a denevérek pedig főleg szonárrendszerüket hallás használják tájékozódásra, így aztán alapvetően más szerkezetű az úgynevezett kognitív térképük, mint ha elsősorban vizuális információkra támaszkodnának.

Még ha a látás is az elsődleges, szem és szem között akkor is óriási különbségek lehetnek: a rovarok összetett szemükkel sokkal gyorsabb mozgást is képesek észlelni, mint mi, míg a formafelismerésük igencsak gyatra. És persze más spektrumban látják a színeket, ami számunkra jellegtelen fehér virágocskának tűnik, nekik tele van izgalmas, bonyolult ultraibolya "leszállópálya"-mintázattal. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

De vigyázunk-e valóban a szemünk világára? Az esetek többségében egyáltalán nem.

megfeszítve a szemünket

Nagyon is mostohán bánunk szegény látószervünkkel, nap mint nap kitesszük a legkülönfélébb megpróbáltatásoknak mesterséges megvilágítás, tévé, számítógép-monitor stb. Akkor is általában abban merül ki a "gondoskodásunk", hogy felkeresünk egy szemészt és felíratunk vele egy szemüveget vagy kontaktlencsét, amit aztán évről évre erősebbre cserélhetünk, mert egyre romlik a látásunk.

Kancsalság tünetei és kezelése - HáziPatika

A századfordulón élt az Egyesült Államokban egy szemorvos, akit ez a megoldás nem elégített ki, megunta, hogy legjobb esetben is csak betegei tüneteit tudja enyhíteni ­ ideig-óráig ­ ahelyett, hogy meggyógyíthatná őket. Feltette hát megfeszítve a szemünket a következő kérdést: Hogy lehet az, hogy a természet ennyire mostohán bánjon az emberrel pont az olyannyira fontos látás tekintetében?

Vagyis: miért nem tud a szem sok más szervünkkel ellentétben regenerálódni? Mivel előtte ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoztak, a választ saját magának kellett megtalálnia. Amikor azonban megfeszítve a szemünket évek munkájának gyümölcsét az amerikai orvosszövetség elé tárta, kétkedésbe, meg nem értésbe ütközött. Olyannyira, hogy az orvostársadalom végül is kiközösítette, mert vitába mert szállni több évszázados konvencióikkal. Mégiscsak hallatlan és vérlázító, mondták, hogy ez a dr.

William Bates megfeszítve a szemünket merte vonni a nyilvánvaló tényt, hogy a látás alapvetően mechanikus, optikai folyamat! Nem átallja azt állítani, hogy a lelkiállapot is befolyással lehet rá!

És mindennek a tetejébe még azt merészeli mondani, hogy holmi szemtornával fel lehet váltani a szemüveget! Ez aztán már mégiscsak több a soknál! Majd tíz évvel később Európában is ismertté vált a módszer az angol A látás megháromszorozódik Benjamin révén.

A megfelelő lencsék optimális látáshoz

A Bates-féle szemtorna a as, es években élte fénykorát, főképp az USA-ban, nagyrészt Margarete Corbettnek köszönhetően. Corbett férje a hivatalos orvosi diagnózis szerint gyógyíthatatlan, egyre súlyosbodó látásgyengülésben szenvedett, mindaddig, míg dr. Bates ki nem kúrálta. Az eredmény ­ érthető módon ­ meggyőzte Mrs. Corbettet, így ő is elsajátította a technikát, és megalapította Los Angelesben az első olyan iskolát, amely a Bates-módszert oktattja.

Szem torna

Halála után az iskola feloszlott, a szemtorna pedig feledésbe merült, és csak az utóbbi pár évben éledezik tetszhalott állapotából. Az igazság az, hogy ha dr. Bates megfeszítve a szemünket kezdi terjeszteni a lelkiállapot és a látás élessége közti összefüggést, több szakmai respektusban lett volna része. Bár mindmáig nem állíthatjuk, hogy teljes egészében értenénk a látás folyamatát, de az eddig napvilágra került tények arra utalnak, hogy a képalkotásban sokkal nagyobb szerephez jut az agy, közelebbről a látóközpont, mint azt pár évtizede gondolhattuk volna.

Ez pedig azt jelenti, hogy az agy többi részének állapota hangulatok! Arról az egyszerű tényről már nem is beszélve, hogy nyugodt, relaxált állapotban a szemizmok is ellazulnak, míg idegeskedés közben megfeszülnek, ezzel megfeszítve a lencsefüggesztő rostokat, amelyek így közeli pontok fókuszálására teszik alkalmassá a szemet, a távolabbi területek pedig egyszerűen elhomályosodnak.

Ha állandósul ez az állapot lelki stressz következtébenrövidlátás jön létre.

megfeszítve a szemünket

Hogyan szüntethetjük meg a már kialakult megfeszítve a szemünket rövidlátás, távollátás, időskori szemgyengeség, az asztigmatizmus egyes esetei? A megoldás megfeszítve a szemünket és nagyszerű: mivel a látáshibák okai bizonyos szemállapotok konzerválódásában keresendők, a szemnek mozgásra, gimnasztikára, pihenésre és ellazulásra van szüksége, hogy ismét rugalmassá váljon.

Ezt bármely más izmunk esetében mindenki kézenfekvőnek és magától értetődőnek gondolná, miért pont a szemizmok jelentenének kivételt a szabály alól? Következzen néhány hasznos gyakorlat azoknak, akik szeretnék karban tartani, illetve javítani látásukat: 1.

Tenyerezés Napi szor 10 percig végezzük a gyakorlatot. Helyezkedjünk el kényelmes ülésben az asztal előtt, könyököljünk rá és hajtsuk megfeszítve a szemünket fejünket a tenyerünkbe. Az ujjak enyhén keresztezzék egymást, a tenyerünket tartsuk lazán, ne nyomjuk a szemgolyót!

A szemünket csukjuk be, és élvezzük, hogy pihen. A relaxáció akkor tökéletes, ha csak feketeséget látunk, minden egyéb szín és forma a szemizmok feszültségére utal, amely a percek múltával enyhül, alábbhagy. Ha jólesik, a háttérben relaxációs zene szólhat. Pislogás A pislogás során a szemhéj benedvesíti a szaruhártya felszínét, ezzel megakadályozza annak kiszáradását.

Szokjunk rá, hogy másodpercenként pislogunk egyet! Ez a normális gyakoriság, csak feszült idegállapotban könnyen megfeledkezhetünk róla. Szemfürdő Reggel-este mossuk meg a szemünket! Reggel, ébredés után csukott szemünket nedvesítsük be előbb meleg, majd hideg vízzel szor! Este, lefekvés előtt pont fordítva, előbb 20 hideg vizes, majd 20 meleg vizes öblítés következzék! A hideg víz élénkít, öszszehúzza az ereket, a meleg pedig ellazít, így a váltófürdő megfeszítve a szemünket a szem vérkeringését.

Emberi szem

Elalvás előtt már ne olvassunk és főleg ne nézzünk tévét, mert újra megfeszülnek tőle szemizmaink! Természetes nézés Ne fixáljunk mereven egy pontot a tekintetünkkel, mindig mozgassuk, tornáztassuk, jártassuk a szemünket, hadd ugráljon közelebbről távolabbra és vissza!

Mivel ilyenkor, ha élesen akarunk látni, folyamatosan változtatni kell a fókusztávolságon, a szemlencse, a függesztőrostok és a szemizmok állapota pillanatról pillanatra változik, ez remek torna a szem számára. Közel-távol A szem alkalmazkodókészségét jelentősen javíthatjuk a következő gyakorlattal. Fogjunk mindkét kezünkbe egy-egy ceruzát vagy egyéb alkalmas tárgyat! Ha semmi sincs éppen kéznél, nyújtsuk ki a mutatóujjunkat! Egyik kezünket tartsuk szemünk előtt kb. megfeszítve a szemünket

valesz: Szemünk könnybe lábad...

Fixáljuk pár másodpercig a közelebbi kezünket vagy a benne lévő tárgyatmajd a távolabbit, aztán ismét a közelebbit és így tovább szer! Napjában háromszor ismételjük megfeszítve a szemünket gyakorlatot! További megterhelést jelent, hogy a képernyő világít, tehát közvetlenül a fényforrásba kell néznünk.

Szemünk fénye

Ha el akarjuk kerülni a viszkető-égő-kivörösödött szem "gyönyöreit", munka közben időnként nézzünk el a szoba távolabbi sarkába vagy ki az ablakon! Legeltessük egy ideig szemünket zöld felületen vagy akár egy szép képen!

  1. Szem torna Javíthatjuk a látásunkat!
  2. Szemészeti kérdések a háziorvos gyakorlatában

Rendezzük át egy kissé munkahelyünket, helyezzük el a monitort úgy, hogy a képernyő és az ablak párhuzamosak legyenek egymással! Az ablak kerüljön a bal oldalunkra, hogy jó legyen a megvilágítás! A számítógépet tartó megfeszítve a szemünket vagy állványt és a széket úgy állítsuk be, hogy ne kelljen megfeszíteni a nyakizmainkat ahhoz, hogy lássuk a monitort és elérjük a megfeszítve a szemünket A monitor sugárzásának szintjét csökkentsük minimálisra monitorszűrővel!

Ügyeljünk a színbeállításra! Szemünk akkor tudja igazán kihasználni képességeit, ha elegendő fény áll a rendelkezésére. Ezért legjobb, ha a hátteret meghagyjuk fehérnek, de semmi esetre se állítsuk feketére! A háttér és a jelek, betűk közti kontraszt lehetőleg minél nagyobb legyen!

Utóbbi már csak azért is szerencsés választás, mert napközben az emberi szem érzékenysége a zöld színtartományban maximális. A kék és vörös beállítást azonban mindenképpen kerüljük! Időről időre "tenyerezzünk", ilyenkor a fáradt szemizmok kissé elernyedhetnek. Sétáltassuk meg időnként a tekintetünket! Vegyünk szemügyre egy billentyűt a tasztatúrán, majd figyeljük meg alaposan az asztalt! Lépegessünk tekintetünkkel egyre távolabbra, vizsgáljuk meg az ablakpárkányt, nézzünk ki az ablakon, figyeljük meg a ház előtt álló fát, majd a szemközti házat!

Végül nézzünk el a végtelenbe az eget figyelve! Nyújtsuk ki az egyik mutatóujjunkat, tartsuk a szemünktől mintegy 30 cm távolságban a gyertya irányába! Fixáljuk a gyertyát!