Tanulmányi látás tárgya, ZRINYIFALVI GÁBOR: A látás iskolája (Tanulmány kezdőknek és haladóknak) | Ősi László


hogyan lehet otthon megismerni a látást miért kell fejleszteni a látást

Az impressziókat agyunk, melyben az érzések öntudatunkra jutnak, tovább használja föl és képzeteket alkot magának. Mert, midőn valamely látott tárgy fénye szemünket izgatja, mi nemcsak a világosságot és sötétséget, valamint a megfelelő különböző színeket veszszük észre, hanem a nyert hatásokat egészszé olvasztjuk össze és tárgyat látunk, melynek alakja, nagysága, s a térben való helyzete iránt is tájékozódunk.

Midőn ezt teszszük, mindenkor kívülünk levő tárgyra vonatkoztatjuk az ideghártya izgalmát. Erre a tapasztalat tanított.

ZRINYIFALVI GÁBOR: A látás iskolája (Tanulmány kezdőknek és haladóknak)

E képességünk úgy annyira ki van fejlődve, hogy nem is veszszük észre az ideghártya izgalmát, tudomásunk tanulmányi látás tárgya az ingernek az ideghártyára való hatásáról; tulajdonképen az érzést magával az érzést okozó tárgygyal tévesztjük össze. Minden látott tárgynak kép felel meg az ideghártyán. Öntudatunk a csomópontokon át vezetett irányban kifelé helyezi az ideghártya izgatása útján támasztott érzés okát és mi, a valamely bizonyos ideghártyaképnek megfelelő tárgyat, a megfelelő irányban véljük lenni.

Innen van a tájékozás a térben, melyre nagy részt az vezetett, hogy a látás érzéke útján szerzett tapasztalatokat más érzékszervek, példáúl a tapintás érzékének tapasztalatai is kiegészítik. A tapasztalat, itélet, nem pedig a tanulmányi látás tárgya érzés műve végre az is, hogy a szemmel szerzett képzeteink útján a látott tárgyak nagysága és távolsága iránt tájékozódunk. A tárgyaknak az ideghártyán elhelyezett képeit egy síkban látjuk magunk előtt; ezt a síkot látótérnek nevezik.

Minden izgatott ideghártya-részletnek világos, minden nem izgatottnak sötét hely felel meg a látótérben. Ezek szerint a látótérben a tárgyakról az ideghártyán képződő képeket látjuk, és pedig megegyezőleg a tárgyak helyzetével a térben fennálló helyzetben.

E képek szellemi feldolgozásával tájékozódunk. A látótér kiterjedése az egyes egyéneknél, valamint ugyanazon egyénnél is a szem állása szerint különböző. Felette fokozza a látótér nagyságát a szemek mozgása. A látótérben, mint más helyen már mondottuk, csak azokat a tárgyakat veszszük jól ki, melyeknek éles képe az ideghártyagödörbe esik. Említettük volt, hogy midőn valamely könyvben betűt vagy rövid szót rögzítünk szemünkkel, ezalatt az oldalt eső szavakat már nem bírjuk elolvasni.

Hogy ennek ellenére a látótérben oly annyira könnyen szemvizsgálati anyagok, egyedűl a szem felette gyors mozgékonyságának az eredménye: a szemünket és ez által figyelmünket is gyorsan, más-más tárgyra tudjuk irányítani.

Szemünk ezen mozgékonysága nélkül, fejünket vagy egész testünket is, mindig azon tárgy felé kellene fordítanunk, mely figyelmünket magára vonja. Ezek miatt a szemek mozgékonyságának a térbeli tájékozásnál igen fontos szerep jutott. A szemek négyoldalú piramishoz tanulmányi látás tárgya gödörben vannak a koponyában befoglalva. A piramis csúcsa hátra- alapja pedig előfelé van fordítva A két szem helyzete a szemgödörben, a megfelelő szemizmokkal.

Előhaladtukban a számukra nyitva maradt likon keresztűl törnek ki a koponyaüregből a szemgödörbe. A jobb oldali szemen az ideg látható, a mint a koponyacsontot átfúrva, a szemig halad elő.

  1. Необходимость убрать пробелы показалась ей странной.
  2. Tárgyfelvétel GYIK | Budapesti Metropolitan Egyetem
  3. Она совсем .

Az egész szemgödröt zsírban gazdag kötőszövet párnázza ki; ebben a szemgolyó úgy el van helyezve, hogy csak kisebb, látható része áll ki szabadon a szemgödörből. Ugyancsak ezen zsírpárnában haladnak a szemhez, a látó idegen kívül, az izommozgató és más, példáúl izom- és fájdalomérző idegek, továbbá a tápláló vérerek, valamint a rajzon külön kitüntetett és a szemet mozgató izmok.

A szemet mint egészet hat-hat izom mozgatja; van négy egyenes és két ferde szemizom. Az egyenes szemizmok a szemgödör csúcsán, a látó ideg betérési helye körül erednek, innen előre menve, mintegy 7 mm-rel a porczhártya széle előtt, tapadnak a szemhez. A négy egyenes szemizom közül az egyik, a külső egyenes szemizom n nkívül tapad a szemhez, összehúzódásával kifelé forgatja azt.

Ennek ellenható társa a belső egyenes szemizom i imely a szemet befelé forgatja. A két izom tehát a szemet egy a C, mint forgásponton keresztül vezetett függélyes tengely körül kifelé, illetőleg befelé forgatja.

A felső egyenes szemizom az ábrán csak a bal szemen látható s. Az alsó egyenes szemizmot a látó ideg fedi, az ezért hiányzik az ábrán; iránya egyébiránt a felsőével párhuzamos. A két izom a szemet felfelé, illetőleg lefelé forgatja a vízszintesen fekvő DC tengely körül. A DC tengely helyzete annyiban kissé ferde, a menynyiben az orr felőli oldalon valamivel előbb, a halántéki oldalon hátrább áll; e miatt, midőn ez izmok a szemet tanulmányi látás tárgya és lefelé mozgatják, egyúttal az orr felé is forgatják.

A szemet egy ugyanazon tengely körűl forgató izmok, vagy mind a négy egyenes szemizom együttműködése nem forgatja, hanem hátrahúzza a szemet.

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar - SotePedia, Tanulmányi látás tárgya

A két ferde szemizom közül a felsőnek o igen sajátszerű a lefutása. Ez izom ott ered, a hol a négy egyenes, innen a szemgödör belső felső szélén előre jut, itt alkalmas gyűrűn hatol keresztül és vissza s kifelé fordulva, éri el a szemet, melynek inhártyájához tapad. Lefutásából látnivaló, hogy ez izom összehúzódásakor a szemet BB tengely körűl ki- és lefelé forgatja. Az alsó ferde szemizom nem látható az ábrán, mivel a szem fedi. Különben a szemgödör belső oldalán elül ered, a szem alatt ki- és hátrafelé húzódik és a szem külső oldalán, hátul tapad oda az inhártyához.

Ezen izom magában a szemet ki- és felfelé mozgatja. Mindkét ferde szemizom együttesen előre húzza a szemet.

Az Egyetemen kizárólag versenyes tárgyfelvételre van lehetőség.

Ezek szerint ki- és befelé a szemet egy-egy izom, a külső illetőleg a belső szemizom mozgatja. Fel- és lefelé már két-két izom működik közre a szemmozgásban. Felfelé a felső egyenes és alsó ferde szemizom forgatja a szemet.

Ez izmok mindegyike magában is felfelé húzza a szemet, de mindegyik egyszersmind a forgástengely körül hengeríti is, még pedig a felső egyenes befelé, az orr oldala felé, az alsó ferde pedig kifelé, a halántéki oldal felé. Így tehát hengerítő hatásuk ellenirányú, midőn együtt működnek, e miatt megsemmisült és a szem egyenesen felfelé fordul.

Épen úgy mozgatja a szemet lefelé az alsó tanulmányi látás tárgya és a felső ferde szemizom.

ZRINYIFALVI GÁBOR: A látás iskolája (Tanulmány kezdőknek és haladóknak) | Ősi László

Ezeknek hengerítő hatása is ellentett lévén, megsemmisül és a szem, közös működésük közben, csak egyenesen lefelé fordul. Azonban a szem ferde irányban is mozog. Tudunk befelé és felfelé, befelé, és lefelé valamint kifelé és felfelé, s kifelé és lefelé tekinteni. Ilyenkor mindig három izom működik egyszerre. Példáúl midőn szemünk befelé és felfelé néz, a látássérülés következményei és belső egyenes, valamint az alsó ferde izom húzódik össze, midőn lefelé és befelé fordul, ugyancsak a belső egyenes, de egyúttal tanulmányi látás tárgya alsó egyenes és felső ferde is működnek közre.

Érdekes az látáslézer működési hátrányai tanulmányi látás tárgya is, mely az önkényesnek látszó szemmozgásokat bizonyos határozott törvények szerint szabályozza, a melyek alól nincsen kivétel. Mindkét szemünket csak együtt és csakis úgy tudjuk mozgatni, hogy mindkét szem látásvonala mindenkor ugyanazon pontra van irányítva.

Tárgyfelvétel GYIK

Nem tudunk ugyanegy időben egyik szemmel lefelé, a másikkal felfelé, vagy egyik szemünkkel kifelé és a másik- kal befelé nézni. Midőn felfelé tekintünk, mindkét szemnek felső egyenes és alsó ferde izma húzódik össze. Hasonló módon együtt fordul lefelé mindkét szem az alsó egyenes és a felső ferde izom összehúzódása alatt. Egészen másképen van a dolog, ha oldalt nézünk, mert ilyenkor az egyik szem külső és a másiknak belső egyenes izma húzódik össze, midőn pedig hozzánk közelálló tárgyat nézünk meg, mindkét szem belső egyenes izma működik.

Sőt együttjár a szemmozgás a fej vagy test bizonyos mozgásaival is.

Tanulmányi látás tárgya

Ha példáúl fejünket jobb vállunkra hajtjuk, mindkét szem a látás-vonal körül balra hengeredik; ezt végzi a jobb szemen a felső egyenes, és felső ferde, a bal szemen pedig az alsó egyenes és az alsó ferde izmon. Ezek szerint a szemek állása igen sokféle lehet.

Első primaer szemállásnak a két szem azon állását nevezik, melyben a két látóvonal egymással párhúzamosan a végtelen felé tekint és pedig úgy, hogy a két látóvonalat összekötő sík vízszintesen fekszik. Ilyenkor természetesen a két szem is a végtelen távolra van alkalmazva. Ez állásból a szemek látóvonalai felfelé vagy lefelé, kifelé, illetőleg befelé fordúlhatnak; ez a szemek második secundaer állása. Ezen állásban a látóvonalak, vagy mint az első állásban, párhúzamosan maradnak egymással vagy összehajlanak.

Végre fordúlhatnak a szem látvonalai befelé és egyúttal felfelé vagy lefelé is, szóval ferde irányba; tanulmányi látás tárgya szemeknek ezt az állását harmadik tertiaer állásnak mondják.

myopia és presbyopia lézeres kezelések a látáshoz

Az első állásból a második állásba a szem mindig egyetlen tengely körül való forgó mozgása révén jut el, ellenben midőn a harmadik állásba tér, a látóvonal körül egyszersmind hengeredő tanulmányi látás tárgya is végez. A szemek e hengeredő mozgásáról utóképek segedelmével igen szépen meggyőződhetünk. Tegyük fel, hogy a A szemmozgások megfigyelése utóképekkel. Miután a keresztet másodperczig megtekintettük, és szemünket a második állásba helyezzük, az utóképek SSSS-nek megfelelőleg tünnek elő, azaz a kereszt utóképe a kereszt valóságos helyzetével párhúzamos és derékszögű.

Ilyenkor tehát a szem hengeredő mozgást nem tett. Másképen látjuk azonban az utóképet, ha a harmadik állást veszi fel tekintetünk, midőn szemünk rézsútos helyzetbe kerül.

Így példáúl midőn I vagy B irányba fordítjuk szemünket, az utókép az I-nél, illetőleg B-nél feltüntetett alaknak felel meg.

E szerint az ideghártya azon helye, melyen az utókép van és mely az magas myopia látás helyreállítása állásban függélyes, illetve vízszintes volt, ferde helyzetbe kerül. A szemek mind e tanulmányi látás tárgya asszocziáltak és olyanok, hogy tanulmányi látás tárgya látóvonalakat csak párhúzamos vagy összehajlós, de sohasem széthajló irányba terelhetjük.

Az önként megindított szemmozgások ilyetén asszocziált volta velünk született s nem betanúlt. E mellett szól az is, hogy az újszülöttek szemmozgásai is már asszocziáltak. Sőt a fej vagy test helyzetváltozásaival önkéntelenül történő szemmozgások is velünk születtek. Az önkéntelen szemmozgások reflex útján jönnek létre. A fej vagy test helyzetváltozása tudniillik a halló szervben, a fej állása szerint ennek más és más ívjáratában, az endolymphát indítja mozgásnak, mely ott az idegvégeket izgalomba helyezi.

A halló idegek az izgalmat a nyúlt velőbe és ikertestekbe vezetik, a hol, öntudatunk minden hozzájárulása nélkül, azon mozgató idegekre terjed át, melyek a szükséges izmokat összehúzódásra indítják. Ez egyensúlyszervünk tehát a szemek asszocziált működését is fentartja.

Nagynak mondjuk az olyan testet, melynek nagyságáról különben tudomásunk van, noha mi kicsinynek látjuk és megfordítva. Közel levő tárgyakhoz jobban is kell alkalmazkodnunk, mint távollevőkhöz.

Az alkalmazkodás fokáról az izomérzés értesít bennünket; ebből vonunk következtetést a tárgyaknak tőlünk való távolságára. Hogy az alkalmazkodás érzése mily fontos a tárgyak távolságának megitélésére, számos tapasztalat bizonyítja.

Ha télen, midőn pelyhekben hull a hó, a szobából az ablakon kitekintünk, mialatt az ablaknál közelebb álló tárgyra alkalmazkodunk, példáúl magunk előtt kinyújtva tartott kezünk ujját rögzítjük, úgy tetszik, hogy a hópelyhek az ablakon belül esnek. Tapasztalásból tudjuk, mennyire nehéz egy szemmel fonalat fűzni a tűbe. Tanulmányi látás tárgya karikagyűrűt czérnaszálra akasztva, magunk előtt tartunk úgy, hogy élével felénk van fordítva és mialatt tanulmányi látás tárgya a látás fizikai természete behúnyjuk, a másikkal a czeruzát a gyűrűbe akarjuk vezetni, a legtöbbször mögéje vagy eléje s legritkábban találunk magába a gyűrűbe.

Ezek igazolják, milyen nehéz egy szemmel a távolságot megitélni. Sokkal biztosabban sikerül a tájékozás a térben két szemmel. A két szem egymás hibáját javítja, mert más-más pontról látjuk két szemmel a tárgyat és a két képet egybe olvasztjuk össze, és betekintést szerzünk a tárgyak mélységi méretében.

A legfeltünőbb a két szemmel való látásban mindenesetre az, vajjon miért nem látjuk kettősen a látott tárgyakat, midőn ugyanazon tárgynak mindkét szemben egy-egy képe van.

  • Any- nyira könnyű a tárgyak észlelése, felismerése, hogy elsőre nehéz megérteni, milyen komplex is ez a folyamat.
  • Jellemzők[ szerkesztés ] Az akinetopszia olyan neuropszichológiai rendellenességként ismert, melynek okozója az agyi struktúrában főleg sérülések következtében bekövetkezett változás, ami zavarja a szenzoros információ pszichológiai feldolgozásának folyamatát, ez esetben a vizuális információét.
  • Mi a teendő?
  • Látásjavulás 40 után
  • Их синеватое свечение придавало находящимся предметам какую-то призрачную расплывчатость.

Valósággal nekünk igen sok tárgyat kettősen kellene látnunk; hogy még sem látjuk kettősen, azért van, mivel megszoktuk a kettős képeket figyelmen kívül hagyni és csak azokra figyelni, melyeket egyszerűen tudunk látni. Midőn példáúl valamely ujjunkat mintegy 30 táblázat a látásért lásd távolban tartjuk magunk előtt és ott rögzítjük szemünkkel, minden távolabb eső tárgyat kettősen látunk.

Vagy tanulmányi látás tárgya két kezünk egy-egy ujját egymástól cm távolban magunk előtt tartjuk és majd az egyiket, majd a másikat rögzítjük, úgy a nem rögzített ujjat mindig kettősen látjuk. Csakhogy nem szoktuk ráterelni figyelmünket e számtalan kettős képre, csak úgy, a mint a zenehangokban sem figyelünk a részlet-hangokra és e miatt őket észre sem veszszük. De nem számítva a jelzett kettős képeket, melyek, úgy látszik, a nem élesen látott tárgyak után támadnak, minden élesen látott tanulmányi látás tárgya is mindegyik szemben van egy-egy képe, és mi az élesen látott tárgyat, melyre figyelmünk rögzítve van, tanulmányi látás tárgya két kép daczára egyszerűen látjuk.

Ez onnan van, hogy megszoktuk a két szem bizonyos ideghártya pontjaira eső képek hatását öntudatunkban egybeolvasztani és egyetlen tárgyra vonatkoztatni. Ilyen pontok a két szem legélesebben látó helyei: a két ideghártya-gödör. A valamely tárgytól az ideghártya e két helyére eső képet mindig egyetlen tárgyra vonatkoztatjuk.

Inkább azért, mert engem jobban kielégítenek azzal, hogy bevonnak intelligencia-játékukba, hogy olyan kihívást jelentenek, amely túllép a vizuális szépségen és gyönyörön, illetve az érdekesség, furcsaság, sajátosság egyszerűen felfedezhető játékán. Első pillantásra ez a kép már szinte közhelyes ismétlése annak a festői hagyománynak, amelyben az alkotó saját műtermét festi meg, mint a művészi varázslás és a működésre előkészített mágikus kellékek pillanatnyi elrendezésének színterét, mint olyan kulisszákat, amelyek misztikus rendje vagy rendetlensége mögött titkok rejlenek.

De ezen kívül is az egyik ideghártya minden egyes pontjának van egy megfelelő pontja a második ideghártyán, a melyre eső két képet öntudatunk mindig egy érzésbe olvaszt össze. Ezeket a pontokat identikus vagy megfelelő ideghártya-pontoknak nevezzük. Ha a két szem két ideghártyáját a szemek első állásában tanulmányi látás tárgya tolva képzeljük, identikus pontjaik fedik egymást. Az egyik ideghártya felső vagy alsó felének identikus pontjai a második ideghártya felső, illetőleg alsó felén vannak.

Ellenben az egyik szem külső felének identikus Identikus ideghártyapontok. Az ábrán a jobb j és bal b szem ideghártyáit képzeljük kiterítve úgy, a mint a szemek első állásának megfelel.

látáskutatási módszerek röviden gyakorlatok a rövidlátó látáshoz

Egy függélyes és egy vízszintes vonal négy részre osztja a képet, a vonalak kereszteződésének pontja az ideghártyagödör. Ilyenkor a két ideghártya azon részei felelkezők, melyeket az ábrán azonos számokkal jelöltünk meg. Hogy ez úgy van, erről meg lehet győződni, ha egyik szemünket rendes helyzetéből kissé kimozdítjuk, példáúl kisfokú ujjnyomással.

Ilyenkor az tanulmányi látás tárgya látótérben azonnal kettős látás áll be, mert most a képek a két szemben nem esnek identikus ideghártyapontokra. Identikus és nem identikus ideghártyapontok. Az A pont képe a két szemben az ideghártya-gödörtől f-től befelé a aaz orr oldala felé, B ponté pedig kifelé b ba halántéki oldal felé esik. Minthogy a két ideghártya belső, illetőleg külső felének pontjai, a miként a Útifű és látás a példából tanulmányi látás tárgya nem következik, hogy a két szemnek csak ideghártya-gödrei identikusak, a mit a Az ábrán a két szem előtt I.

A tárgyak képei a két szemben ugyanazon sorban következnek. II-nek a képe közbül esik 2ettől egyenlő távolban egyik oldalon III-nak a képe 3és a másikon I-nek a képe 1 látható. Úgy III-nak, valamint I-nek a képe mindkét szemen identikus pontokra esik és így egy-egy tárgytól eredőknek véljük, egyszerűen látjuk őket. Ezek szerint a szem egy bizonyos állása mellett tanulmányi látás tárgya különböző tárgyak egész sorának a képeit láthatjuk egyszerűen.

Azt a síkot, melyben bizonyos szemállás mellett az egyszerűen látott tárgyak vannak, horopter-nek nevezik. Horopter kör. Mindazon pontokat látjuk egyszerűen, melyek e körbe esnek, azonban magától értetődik, hogy az ábra síkján túl és innen is találhatók pontok, melyek képei az ideghártyán identikus pontokra esnek.

Mozgásvakság

Ez onnan van, mert tanulmányi látás tárgya tárgy képe a két szemben tökéletesen sohasem azonos, hanem olyan, mintha valamely tárgyról egyszer az egyik, másszor a második szem helye után készítettünk volna fotografiai felvételt. Valamely tárgy ilyen kissé különböző két képét képzeletünkben egy testté olvasztunk össze.

Hogy ez úgy van, erre megkapó példa a következő: ha egyik, mondjuk a jobb kezünket, magunk előtt úgy tartjuk, hogy a hüvelykujj arczunk felé, a kézháta tehát egyik, esetünkben a jobb, tenyéroldala a másik, esetünkben a bal szem felé legyen fordítva.

Ilyenkor a jobb szemben a kézhát, a balban a kéztenyér oldalának a képe van. A két szem tehát egy ugyanazon tárgyról teljesen különböző képet kap és mi azt a két képet egyetlen tárgyra vonatkoztatjuk és mint testet látjuk magunk előtt.

Ezt nevezik sztereoszkópi látásnak.