A látás jellemzői 3-ig. A látás jellemzői 3-ig, Általános pszichológia – 1. Észlelés és figyelem


A beszédkárosodás, látás a V1-ig Képfeldolgozás: a retinális receptív mezők A látás első szintjein nem csupán a fényképszerű retinaképnek az agykéregbe történő továbbítása történik. Passzív továbbításnál többről van szó.

2.2. A színlátás és világosságérzékelés folyamata

Már ezen a szinten is információfeldolgozás történik, hasonlóan a látás valamennyi későbbi szintjéhez. Az idegsejtek műveletei, a bejövő jeleken végrehajtott számítások eredményei egyaránt a világról szólnak, arról, hogy mi történik környezetünkben. Egy magyar származású amerikai tudós, Stephen Kuffler lásd a szövegdobozt a Azt találta, hogy ezek az idegsejtek megváltoztatják tüzelési frekvenciájukat, ha a retinát kis fényfoltokkal in- gerli.

a látás jellemzői 3-ig mi az rc a látásban

Ez önmagában még nem volt meglepetés, mert azt addig is tudták, hogy a retina reagál a fényre. A meglepetés ott kezdődött, hogy ezek a sejtek a kisebb fényfoltokra inkább reagáltak, mint a nagyokra. Sőt minden ganglionsejt csak a retina egy adott helyén történő ingerlésre reagált. Kuffler arra a következtetésre jutott, hogy a kis foltok azért hatékonyabbak, mert a ganglionsejt receptív mezője az a kis retinális terület, amin belül egyáltalán ingerelhető jellegzetes szerkezetet mutat.

A receptív mező közepe ingerlésre megnöveli a válaszát, szélső területe viszont az ingerlésre csökkenteni fogja 3. Tehát a receptív mező két antagonisztikus működésű részből áll, s ha a fényfolt, amit ingerlésre használunk, belelóg a széli részbe, a sejt gátlás alá kerül.

Ezt a látás jellemzői 3-ig jelenséget nevezzük laterális gátlásnak. Egyszerűnek tűnik? Tényleg az — de mennyi mindenre jó!

a látás jellemzői 3-ig ami 10 látást jelent

Ma már tudjuk, hogy az idegsejt feladata, hogy összegezze, integrálja a bemenetéül szolgáló sejtekből származó információt, s ezt az integrált információt továbbküldje más sejteknek. Az információ általában rövid kis csomagokban, úgynevezett idegi impulzusok formájában továbbítódik. Ezek az impulzusok — más néven akciós potenciálok vagy kisülések — ugyanolyanok a retinán és az agykéregben is, bármely területen belül jönnek létre — ezek alkotják az idegrendszer belső nyelvének alapszókészletét.

A mondanivaló nagyrészt a kisülések sűrűségében vagy frekvenciájában kódolódik, ami a másodpercenkénti néhánytól ezerig terjedhet.

Az ábra a retinái is ganglionsejteken Kuffler által mért egy- sejt-tevékenység eredményeinek összefoglalását adja Kuffler A vízszintes vonalak az időtengelyt alkotják, s a kis pálcikák rajtuk az adott sejt adott ingerlés melletti egyes kisüléseit reprezentálják. Az inger be- és kikapcsolása között a látás jellemzői 3-ig időt az alsó sor vastagabb vonalszakasza mutatja. A teljes sötétségre 1. Apró fényfoltra 2.

Mit kell tudni a rövidlátásról? - Kárpáhopehelycukraszda.hu

Nagy fényfoltra 3. Ez nagyon fontos, hiszen ez biztosítja, hogy a sejtek csak a változásokra reagálnak, nem egyszerűen intenzitásnövekedésekre. A széli rész megvilágítására 4. Az ábra alsó része azt illusztrálja, hogy milyen típusú képfeldolgozásra lehetnek képesek a retinális ganglionsejtek ellentétes működésű középponti és széli receptívmező-szerkezetük révén.

2.1. Az emberi szem

Ahelyett, hogy a kép minden pontjáról közvetítenének információt, csak a fontos helyekről, például a hirtelen fényintenzitás-változások helyéről tudósítanak. Ezek a változások sokszor egybeesnek a látómezőben lévő tárgyak kontúrjaival Lássuk egy vizuális illúzió példáján, hogy miként teremthető a fiziológiai jelenségek világa és az élmény világa között kapcsolat 3.

A Ludimar Hermann fiziológus által ben leírt jelenség, a Hermann-rács sok fejtörést okozott mind az akkori, mind a mai tudósoknak, és sokat segített, többek között abban, hogy a kutatók a világosságészlelés mechanizmusait feltárják.

Mit látunk?

Hogyan lehet visszaállítani a látást, ha mínusz 2

Látszanak-e a kis sötét foltok ott is, ahova éppen nézünk? A rácsra ráhelyeztük a ganglionsejtek idealizált receptív mezőit. Mit kell venni az életkorral összefüggő látásromlással a kereszteződésekben több fény esik a receptív mező negatív - választ adó széli gyűrűjére, mint az oldalak mentén, a ganglionsejtek receptív mezőjén belüli ösz- szegzés eredménye eltérő lesz.

A ganglionsejtek válaszának erőssége erősen korrelál azzal, amit látunk. De vajon miért nem látjuk a foltokat ott, ahova nézünk? Ezeket az illuzórikus pontokat már több mint egy évszázada felfedezték.

a látás jellemzői 3-ig idegen test látásélessége

KI és BE központú receptív mezőket használunk majd, hogy megmagyarázzuk, miért jelennek meg a pontok a bal oldali rácsban. Két kérdésre mindenképpen kell válaszolnunk. Az egyik az, hogy miért csak a vízszintes és függőleges csíkok metszéspontjaiban jelennek meg az észlelt pontok, és máshol nem. Másodszor, hogy miért nem látjuk őket akkor, ha egyenesen rájuk nézünk. Ahhoz, hogy meghatározhassuk a retinális ganglionsejteknek a válaszát, sejtenként kell megvizsgálnunk, hogy a rácsmintázat hogyan befolyásolja az egyes összetevőket — a központi, illetve a környéki területet.

Ekkor azt láthatjuk, hogy mindkét receptív mező központjára ugyanolyan mennyiségű fény vetül, a környéki részekre azonban különböző mennyiségű, hiszen a receptív mező KI részére eső fény csökkenti a sejt aktivitását.

  • A horizontális sejtek a fotoreceptorok idegvégződései által alkotott rétegben, az úgynevezett külső szinaptikus rétegben teremtenek kapcsolatokat a szomszédos sejtek között, az amakrin sejtek pedig a bipoláris és ganglion sejtek közé ékelődve töltenek be hasonló funkciót.
  • A látás jellemzői 3-ig. Távollátás
  • Látás mínusz 3 hogyan lehet visszaállítani, Hogyan lehet visszaállítani a látást, ha mínusz 2 Mi a szürkehályog?

Ez azt jelenti, hogy az a sejt, amely receptív mezejének központja a metszéspontban található, kisebb választ fog adni, mint az a sejt, amely receptív mezejének központja a metszéspontok között helyezkedik el.

Vagyis, a metszéspontok között a fehér a látás jellemzői 3-ig világosabbnak fog látszódni. Mivel a kisebb válasz azokra a sejtekre vonatkozik, amelyek receptív mezejének központja a metszéspontokban van, csupán ezeken a helyeken észleljük az elsötétedést — a szürke pontokat.

Távollátás – Wikipédia

Érdekes átalakítást hajtott végre a Hermann-rácson Geier János A rácsminta egyeneseinek hullámossá tételével eltüntette az illúziót. Ez azért különösen érdekes, mert bár az eddig bemutatott retinális receptív mező modell szerint a kereszteződésekben foltoknak kellene megjelenniük, ebben a speciális esetben még sincs így, a foltok megszűnnek. Mit jelent ez? A laterális gátlásról és a retinális receptív mezőkről mondottakat nem cáfolja az új illusztráció, sőt ezek alapján lehetséges az illúzió értelmezése.

Azt kell gondolnunk, hogy a A látás jellemzői 3-ig nem pusztán a retinális feldolgozás eredménye, a látás jellemzői 3-ig agykérgi folyamatok is szerepet játszhatnak benne. Családjával később Ausztriába költözött, s Bécsben végezte iskoláit. A chicagói Egyetem s a Johns Hopkins után a Harvard adott neki otthont ben, ahol azután számos fontos eredménnyel járult hozzá a modern idegtudományhoz, s között a Neurobiológiai Tanszék vezetője volt.

Stephen W. Kuffler David Hubellel és Thorsten Wi- esellel ben A biológia valószínűleg legnagyobb eredménye az elmúlt évszázadban az idegtudomány mint független tudomány megszületése volt.

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Ennek talán legfontosabb lépését alkották Kufflernek az ötvenes években végzett elektrofiziológiai vizsgálatai a macska retinális ganglionsejtjein. A nagy kérdés az a látás jellemzői 3-ig, hogy in vivo körülmények között, külső ingerléssel lehetséges-e jeleket elvezetni az idegsejtekből. Egy ügyes optikai eszközzel a szemészek ophtalmoszkópját átalakítva elérte azt, hogy a látás jellemzői 3-ig retinát akár diffúz, akár jól lokalizált megvilágításnak lehessen kitenni.

A szemen keresztül bejuttatott elektródákkal pedig, melyek könnyen elérték a ganglionsejteket, extracelluláris elvezetéssel figyelte egy-egy sejt aktivitásváltozását a retinális megvilágítás függvényében.

Diffúz fényben és sötétben hasonlóképp viselkedtek a ganglionsejtek: kissé szabálytalan ütemben, de legfeljebb másodpercenként 20 kisülést produkáltak. Már ez is meglepetés volt, mert sötétben igazából csendben is maradhatnának a neu- ronok. A diffúz, erős fény esetén erős válaszokat vártak. Az igazi nagy meglepetés a látás jellemzői 3-ig még ezután jött, amikor egészen apró, gyenge fénysugárral pásztázva a retinát, a sejt hol teljes némaságba süppedt KI regióhol igen szapora válaszba kezdett BE regió.

Ez volt az egysejt-neurofiziológia hajnala, amivel megkezdődött a központi idegrendszer funkcionális működésének feltárása. Ezt a paradigmát vitte tovább azután David Hubel és Thorsten Wiesel az agykéreg tanulmányozása felé. Nemcsak a paradigmatikus felfedezés, de tudósi magatartása is a ritka, nagy tudósok közé emeli Kufflert.

Ha az érzékleteket aszerint osztályozzuk, hogy a tárgyról, eseményről milyen távolságból szerezhetünk információt, közeli és távoli érzékleteket tudunk megkülönböztetni. A látás az utóbbiak közé tartozik.

Azok közé tartozott, akik szerint a tudós egyetlen célja az ismeretlen feltárása, s elvetette a modern tudomány egyre gyakrabban mutatkozó hatalom- és pénzközéppontú tendenciáit.

A szem kimenete — az agykérgi feldolgozás bemenete — végül is egy olyan gazdag reprezentáció, amely a fotoreceptorokra vetülő, pontszerű képnél már sokkal kifinomultabb. A laterális gátlás jelentősége természetesen sokkal nagyobb, mint az, hogy pusztán a vizuális illúziók kézenfekvő magyarázataként szolgáljon.

A retina ideghálózata, nagyrészt a ganglionsejtek receptívmező-struktúrája révén, elvégzi a retinakép feldolgozásának első jelentős lépését, a lényeges változások kiemelését lásd 3.

Ernst Mach osztrák fizikus és filozófus a Az általa kifejlesztett mintázatok többségén olyan dolgokat tapasztalt, amelyeket nehéz lenne a papírdarabokról visszaverődő fény megoszlásával magyarázni.

2. fejezet - Az emberi látással kapcsolatos alapismeretek

A Mach által használt, sötét és világos sávokból álló ábrákon a Hermann-rácshoz hasonló jelenségek figyelhetők meg a sávok találkozási élén Mach-sávok. A Mach-sá- vokra itt ugyan csak röviden utalunk, tudnunk kell, hogy a Mach-sávok segítségével — ugyanúgy, mint a Hermann-rácsok tanulmányozásával — sokat tanulhatunk a fényerősség és a világosság közötti különbségről.

Az erősség egy fizikai változó, a világosság pedig egy pszichológiai vagy perceptuális változó, aminek a méréséhez a vizuális rendszerre van szükség. Erősség és világosság ugyan gyakran jár együtt, a Mach-sávok rámutatnak arra, hogy ez a korreláció nem tökéletes.

A látás jellemzői 3-ig látóideget a retina ganglionsejtjeinek axonjai alkotják. A szemen belül a ganglionsejtek axonjait nem borítja mielin velőhüvely, amely szigeteli az axont, növeli a vezetőképességet.

A látóidegek a látóideg-kereszteződésben futnak az agy látásának ideje, ahol az idegrostok átrendeződnek, mégpedig úgy, hogy egyesek mindig az azonos oldalon maradnak, míg mások átkereszteződnek. Az ipszilaterális rostok mindig a halántékhoz közeli retinafélből erednek, mégpedig mindkét szem esetében.

Embernél a két szem axonjainak mintegy fele átkereszteződik; videó a látás kezelésére kereszteződő, illetve változatlanul tovahaladó rostok a retinának a foveára merőleges tengelyétől a halánték, illetve az orr felé eltérőek.

A látóideg-kereszteződésben a kereszteződő és a nem kereszteződő rostok kapcsolódnak, majd felfelé, az agy felé haladnak tovább. A látóideg-kereszteződés felett az axonkötegeket látópályáknak vagy látókötegeknek tractus opticus nevezzük. A látópálya ágai A látóideg rostjainak jelentős része az oldalsó genikulatusz mag anatómiai nevén corpus genigulatum laterale — A látás jellemzői 3-ig felé halad, kisebb hányada a középagy szomszédos struktúráiba, illetve a colliculus superiorba CS.

A látás jellemzői 3-ig CGL és CS területeire a retina axonjai mintegy vetítik a retinális információt, ezeket a helyeket projekciós területeknek is nevezzük. Ez a két vizuális központ gazdag összeköttetésekkel rendelkezik, és összehangoltan működik. A középagy struktúráinak fontos szerepük van a pupillaméret szabályozásában, a saját mozgás érzékelésében, a látás és a testtartás, testmozgás összehangolásában vizuális-poszturális alkalmazkodás.

Colliculus superior CS A colliculus superior sejtjeinek receptív mezői viszonylag rosszul meghatározottak, ez kifejezetten érvényes a KI és BE sejtekre.

A CS részt vesz a szemmozgások vezérlésében, a szemmozgások indításában, a mozgások irányának és terjedelmének vezérlésében. A CS a hallási és vizuális modalitás közötti integrációban is meghatározó szerepet tölt be bővebben lásd az észlelési integrációról és cselekvésről szóló fejezetben. A CS-ben olyan multiszenzoros sejtek találhatók, amelyek vizuális és hallási bemenettel is rendelkeznek. A multiszenzoros sejtek választevékenysége kifejezett az azonos forrásból származó, tehát a tér azonos területéről érkező hangokra és látási ingerekre.

A CS legfontosabb feladatai közé tartozik a fixációs ponttól távolabbi tárgyak detektálása, az ezekre irányuló szemmozgások irányítása. Corpus a látás jellemzői 3-ig laterale CGL A CGL-nek sajátos rétegszerkezete van: hat, a közepénél hajlított, egymás felett elhelyezkedő rétegből áll.

A látás jellemzői 3-ig, Általános pszichológia – 1. Észlelés és figyelem

Ennek a hajlított, térdszerű formának köszönheti nevét is: térdestest. A CGL első két rétegét nagyobb sejtek alkotják, mint a felette elhelyezkedő négy rétegét. Ezeket a nagyobb sejtekből álló rétegeket nevezzük magnocellulárisnak, a kisebb sejtekből állókat pedigparvocellulárisnak. A látóköteg idegrostjai elkülönültek maradnak a CGL szintjén is; a kontralaterális rostok az 1. A CGL a látópályának egy olyan utolsó átkapcsolódása, ahol a befutó információk egyfajta analóg válogatása történik.

A befutó információk szabályos elrendezése a CGL-ben a vizuális feldolgozásnak azokat a további fázisait segíti, amelyek az elsődleges látókéregben. A V1 architektúrája Irányulásszelektivitás Stephen Kuffler két tanítványa, David Hubel és Thorsten Wiesel, az es években még igen fiatal kutatók, a látás jellemzői 3-ig a Kuffler-féle méréseket most már nem a retinán, hanem az agykéregben elvégezni.

Nagy merészség volt ez, mert igazából csak annyit lehetett még tudni, hogy az agy okcipitális lebenyében magyarul tarkólebeny — 3. Azt viszont, hogy e terület idegsejtjeinek pontosan mi is a dolguk, senki nem tudta. Azt pedig igazából senki sem remélte, hogy külső vizuális ingerléssel ezek a sejtek egyszerűen ingerelhetők lesznek. Hubel és Wiesel azonban kitartó fiatalemberek voltak, és szorgalmasan alakították, változtatták az ingeradás feltételeit. Az akkor divatos diaképekhez fémkeretes üveglapokat használtak, s arra különböző méretű foltokat ragasztottak a látás jellemzői 3-ig.

Ezzel a módszerrel Kuffler eredményeit az agykéreg idegsejtjeinek vizsgálatában kívánták megismételni. A látópálya sematikus ábrázolása.

A tárgyról a szem optikája képet formál, mely a szem hátsó falán lévő retinára vetül. A látóideg, mely a retinális ganglionsejtek kivezető huzaljait axonok tartalmazza, egy agykéreg előtti idegmagba juttatja a kivonatolt információt.